Így néz majd ki a következő recesszió

From the 68th floor of the Top of the Rock, during a summer storm. No tripod used, just holding the camera tight to my face and between the glass partitions, shooting bursts until I got lucky. I think lightning hit the Empire State Building at least one or two other times, including this one, but I wasn't quite quick enough to catch it

Izgalmas jóslattal állt elő a Guggenheim eszközkezelő cég arra nézve, milyen hatásai lehetnek egy következő amerikai recessziónak. A jó hír, hogy az általános gazdasági válság enyhébb lehet, de rossz hír, hogy a részvénypiacok viszonyt súlyosan beszakadhatnak.

A következő recesszió várhatóan enyhébb lesz majd, mint a legutóbbi volt. A Wall Street viszont kezdhet rettegni, mivel a részvénypiacok várhatóan súlyos zuhanásokat élhetnek meg, és ez akár már 2020 elején bekövetkezhet – írja jelentésében a Guggenheim eszközkezelő.

A jó hír az, hogy mivel jelenleg az USA-ban nincsenek olyan alapvető veszélyforrások, mint például 2008-ban az ingatlanpiaci buborék volt, ráadásul a bankrendszer is egészséges állapotban van, ezért várhatóan komolyabb gazdasági összeomlásra nem kell számítani.

Ezzel együtt viszont a nagy részvényindexek súlyos zuhanásokat élhetnek meg,

részben a túlzottan magas értékeltségeknek, részben pedig a rendelkezésre álló költségvetési és jegybanki élénkítések hiányának köszönhetően.

Túlfűtött árfolyamok

A Guggenheim elemzése szerint a részvénypiacok szempontjából kiemelten fontos tényező, hogy milyen értékeltségek mellett futnak bele a recessziós időszakba.

Az S&P 500 és a Nasdaq Composite Index pedig jelenleg alig marad csupán el a tavaly elért mindenkori csúcsától,

annak ellenére is, hogy 2018 a legrosszabb éves hozamot produkálta 2008 óta.

A túlzott értékeltségek miatt kerülhet bajba a Wall Street Forrás: AFP/Getty Images/Drew Angerer

Ehhez jön még, hogy a laza monetáris politika olyan környezetet eredményezett, amelyben a biztonságos kötvények hozamai extrém alacsony szintekre – esetenként negatív tartományba – süllyedtek, a befektetők pedig elkezdtek kockázatosabb, de magasabb hozamokkal kecsegtető eszközökbe fektetni.

Következésképpen olyan magas értékeltségek alakultak ki a részvénypiacokon, hogy a Guggenheim számításai szerint

40-50 százalékos esések is elképzelhetők a következő medvepiaci időszakban.

Medvepiacról akkor beszélhetünk, ha az árfolyam 20 százalékot esik a megelőző csúcsához képest.

Éppen ezért a Guggenheim a következő összeomlást a 2000-es évek elején kipukkadt internetbuborékhoz hasonlítja. Akkor ugyanis az általános gazdasági hatás relatíve gyenge volt, azonban az S&P 500 értékének közel 50 százalékát veszítette el a lejtmenet során.

Elfogytak a mentőövek

A másik probléma az lehet a Wall Street számára, hogy az amerikai jegybank élénkítési lehetőségei igencsak korlátozottak lennének, ha beütne egy részvénypiaci zuhanás. Egyrészt a Fed eszközvásárlási lehetőségei is limitáltak, mert bár az elmúlt években a jegybank fokozatosan építette le a mérlegét, még mindig közel 4 ezer milliárd dollárnyi eszközön ül. Másrészt kamatcsökkentéssel is csak igen bajosan tudna élénkíteni a központi bank. A Guggenheim elemzése szerint ugyanis ha a Fed még egy vagy két szigorítást végre is hajtana ebben a gazdasági ciklusban,

akkor is 3 százalék alatti kamattal állna egy következő recesszió kezdetekor,

vagyis rendkívül csekély lenne a mozgástere.

Korlátozottak az amerika jegbank élénkítési lehetőségei Forrás: AFP/Anadolu Agency/Basri Sahin

Egy globális recesszió idején Kína adhat némi reményt a befektetők és a gazdasági szereplők számára. A világ második legnagyobb gazdasága ugyanis képes lehet élénkítésekbe fogni, azonban Peking lehetőségei is korlátok közé vannak szorítva.

A kínai adósságállomány ugyanis elég nagy nyomást jelent ahhoz, hogy a döntéshozók óvatosan bánjanak az élénkítésekkel.

Legalábbis ha Kína el kíván kerülni egy súlyosabb adósságválságot.