Így fújták fel 20 éve a dotcomlufit

Két évtizeddel ezelőtt fújták föl az internetbuborékot az Egyesült Államokban, amely 2000-ben pukkadt ki. Az USA akkor először láthatta élesben, milyen az, ha a technológiai vállalatok körül óriási, eltúlzott rajongás alakul ki. Miközben a startupokba ömlött a pénz, a gazdaság általában is jól teljesített, a tőzsdék pedig szárnyaltak, csak arra nem figyelt senki, van-e valódi teljesítmény a cégek mögött.

Az 1990-es évek a technológiai cégek nagy korszaka volt az Egyesült Államokban. A kockázati tőkések hatalmas összegeket fektettek a legkülönbözőbb technológiai startupokba, mivel hittek abban, hogy a fiatal vállalatok egyszer majd sokat fognak keresni, amivel ők is jól járnak. Ez pedig óriási versenyt indított el a cégek között. Egy elemzés szerint

voltak olyan startupok, amelyek költségvetésük 90 százalékát is reklámra fordították,

maguk mögött hagyva a pénzügyi felelősség leghalványabb nyomait is.

A bika tombolása

Ezzel párhuzamosan a technológiai cégeket tömörítő Nasdaq Index szárnyalni kezdett. Míg 1990-ben a Nasdaqon kereskedett részvények piaci értéke csupán 11 százaléka volt a nagy Wall Street-i versenytárs New York Stock Exchange (NYSE) értékének, addig a bika megindulásával 1995-re ez az arány 19, majd 2000-re 42 százalék lett. Ez azt jelenti, hogy az évtized első felében a Nasdaq papírjainak piaci értéke minden évben átlagosan 30 százalékkal emelkedett, míg a következő négy év során 46 százalékkal.

A buborék tehát egyre nőtt, az elképzelés az volt, hogy a fiatal technológiai cégek egyszer majd olyan erősek és sikeresek lesznek, mint a Microsoft vagy az Intel.

A startuplázat jól érzékelteti, hogy 1999-re a teljes kockázati tőkeállomány 39 százaléka technológiai cégekhez került. Ebben az évben 457 kezdeti nyilvános részvénykibocsátást (IPO) hajtottak végre, melyből 295 technológiai vállalatokhoz kötődött. A következő évben csak az első negyedévben 91 technológiai startup lépett tőzsdére.

Az USA egyszer már megtanulhatta, milyen veszélyes lehet a technológiai cégek körüli buborék Forrás: Getty Images/2004 Getty Images/Chris Hondros

A buborék kialakulását nem csupán a technológia láz, hanem az amerikai gazdaság általános állapota is támogatta – hangsúlyozza Charles Kindelberger, Robert Aliber és Robert Solow a pénzügyi válságokról írott könyvükben.

Miközben az Egyesült Államok kormánya 1990-ben, majd 2000-ben is a valaha volt legnagyobb költségvetési hiányt hozta össze, a munkanélküliség és az infláció lendületesen csökkent,

a gazdasági növekedés és a termelékenység pedig folyamatosan bővült.

Bőség és összeomlás

Eközben a Nasdaq Index 1995 és 2000 között 1000 pont alatti szintről 5000 pont fölé emelkedett. Majd amikor 2001 és 2002 között a buborék kipukkadt, a mutató belépett a medvepiaci tartományba.

A Nasdaq 2000. március 10-én érte el a csúcsát 5048,62 ponttal, míg a buborék kipukkadását követő mélypontot 2002. október 4-én hozta össze 1139,90 ponttal.

Ez összesen 76,81 százalékos zuhanást jelent, de amikor a kezdeti pánik megindult, az amerikai részvénypiac mindössze néhány hét alatt elveszítette értékének 10 százalékát.

Az 1995-ben alapított eBay túlélte az internetbuborék kipukkadását Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Lukas Schulze

Ráadásul még az olyan stabil vállalatok papírja is beszakadtak, mint a Cisco, az Intel vagy az Oracle. Ezek a cégek piaci értékük több mint 80 százalékát bukták el a mélyrepülés során.

Végül a Nasdaqnak 15 év kellett a teljes talpra álláshoz, és 2015. április 23-án érte el először az internetbuborék csúcsértékét.

Bár az amerikai jegybank akkori elnöke, Alan Greenspan már 1996 decemberében figyelmeztette a piacokat az irracionális felfutásra, a Fed csupán 2000-ben jutott el oda, hogy lépett, és szigorított a monetáris politikáján. Korábban ugyanis a buborék kialakulását részben éppen a központi bank laza politikája támogatta, majd a 2000-es év előtt még egy adag likviditást pumpáltak a piacra, ami lényegében csak olaj volt a tűzre.

A Fed aztán 2000 tavaszán kénytelen volt kamatot emelni, de a buborék kipukkanása így is tömegével döntötte be az internetes cégeket, a befektetők pedig hatalmas összegeket buktak el.

A talpon maradt vállalatok között viszont olyan sztárok maradtak fönn, mint az Amazon vagy az eBay.