Ismét lerohantuk Ausztriát: csúcson a bevásárlóturizmus

Bevásárlóturizmus. Ki érti ezt: a weben a fotel kényelméből szinte mindent megvásárolhatunk a világ bármely szegletéből. De a magyar vásárlónak ez kevés: nekiveselkedik, felkerekedik, és bevásárlóturistáskodik is, évről évre egyre többet. 2018-ban harmadával, 33 milliárd forinttal nőtt ez az ágazat, amiből az osztrák boltok 28 milliárdot, a növekmény 85 százalékát adták. De átjárunk Ukrajnába is shoppingolni. Persze a folyamat kétirányú: hozzánk is sok bevásárlóturista érkezik, akik közül a szlovákok költötték nálunk a legtöbbet.

A Blokkk.com összeállítása elöljáróban leszögezi, hogy a bevásárlóturizmusnak mélyek a gyökerei, amit nagyon sok évvel ezelőtt az áruhiány mozgatott, és nem is nagyon számított, hogy mi mibe került külföldön. Később, amikor váltott a magyar gazdaság és a kiskereskedelem számára megszűnt az árubeszerzés korlátozása, az ár lépett előre, persze a valutaárfolyamokkal és az utazási költségekkel, főleg a benzinárakkal együtt az élen. És a számokból úgy tűnik, a vásárlók vadászösztöne és a turkálás öröme - szaknyelven a vásárlás élménye - erős maradt.

A bevásárlóturizmust a statisztikában az egynapos kiutazások között kell keresgélni.

Az első szembetűnő változás, hogy vásárlási céllal egyre több alkalommal kerekedtünk fel az elmúlt időszakban.

Főleg akkor ugrott meg ez az ágazat, amikor a jövedelmek növekedése révén több lett a családok pénze, döntő részben az elmúlt három esztendőben:

Forrás:Blokk.com

A pénz megy is, jön is

Utazgathatunk sokat bevásárolni távoli tájakra, de a legfontosabb kérdés mindig az, mennyit is költünk. Nos, úgy tűnik, egyre többet.

Öt esztendő alatt összesen két és félszeresére hízott a magyarok bevásárlóturizmusa, ezen belül 2018-ban harmadával ugrott meg az előző évhez képest.

Az egynapos külföldi kiruccanások összes költése már nem nőtt ennyire, de végül mindent egybevetve az rajzolódik ki a statisztikákból, hogy miközben egyre több a pénzünk, egyre többet utazunk külhonba és ott egyre többet is vásárolunk a bevásárlóturizmus (tehát a vásárlási célú utazgatások) keretében.

Forrás: Shutterstock

És hogy megéri-e? Bizonyára nem nőne a vásárlásoknak ez a szelete, ha nagyon rossz üzlet lenne. És hiába a web, a kalandozás, a turkálás élvezete is sokat számít ezek szerint.

A legtöbbet egyébként Ausztriában költenek a magyar bevásárlóturisták, amely köztudottan nem olcsó ország.

Feltehetően az osztrák üzletek kínálatában vannak olyan színfoltok, amelyekért mégis megéri felkerekedni. Az osztrák boltok adták a magyarok bevásárlóturizmusának közel 60 százalékát 2018-ban. Emellett sokat bóklászunk szlovák és szerb boltokban is. Még Ukrajnába is átruccanunk vásárolgatni, de Romániában, Szlovéniában is sokat költünk: 5-5 milliárd forintot. Horvátországba viszont csak nyaralni járunk.

Forrás: Thinkstock

Hozzánk is jönnek bevásárlóturisták

Az egynapos Magyarországra irányuló utazások körében a vásárlási célú kirándulások száma 2018-ban 10 millió volt. Ez az összes ide irányuló egynapos utak negyede.

A bevásárlóturizmus keretében elköltöttek a külhonból ide érkező vásárlók 176 milliárd forintot, ezen belül élelmiszerekre 60 milliárdnyit.

A magyar boltokba érkező bevásárlóturisták közül a szlovákok vették a legtöbbet 2018-ban, több mint 50 milliárd forint értékben (különféle élelmiszereket, iparcikkeket). Az osztrák vásárlók 40 milliárd forint feletti, a románok valamivel 40 milliárd forint alatti összegben költekeztek nálunk tavaly.

A mérleget nézve összességében a magyar kiskereskedők jártak jobban eddig a bevásárlóturizmusból.