Eltörlik az állampapírok kamatadóját, új profil a lakástakarékoknál

Euro dollar és forint pénz bankjegyek és érmék, bankkártyák Euro dollar és forint pénz bankjegyek és érmék, bankkártyák
Euro dollar és forint pénz bankjegyek és érmék, bankkártyák
Vágólapra másolva!
Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a Pénzügyminisztérium kedden benyújtott javaslatát, június elsejétől még inkább megéri állampapírt vásárolni, mivel az azt követően kibocsátott lakossági állampapírok kamata után nem kell majd adót fizetni.
Vágólapra másolva!

Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap este törvényjavaslatot nyújtott be az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról. A törvényjavaslat több fontos módosítást is tartalmaz, hiszen amellett, hogy június elseje után már nem kell adót fizetni a lakossági állampapírok hozama után, a lakás-takarékpénztárak is forgalmazhatnak majd állampapírokat.

A Pénzügyminisztérium (PM) ezzel kapcsolatos közleménye kiemeli, hogy a javaslat elfogadása esetén a magánszemélyek sokat spórolhatnak többek között a bankszámlaköltségeken, hiszen jelentősen csökken a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke.

A PM összegzése szerint a könnyítések összességesében akár 27 milliárd forintot is hagyhatnak a magánszemélyeknél.


A minisztérium célja a módosításokkal a megtakarításra ösztönzés és a pénzügyi tudatosság növelése mellett a lakossági állampapír-állomány megduplázása, a benyújtott törvényjavaslat ennek előkészítését segíti elő.

A magyar személyi jövedelemadó a maga 15 százalékával a harmadik legalacsonyabb mértékű az Európai Unióban, mégis nagy könnyebbséget jelent majd, hogy nem számít jövedelemnek az állampapír utáni kamatjövedelem.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kamat teljes összege a magánszemélynél marad.

Az alábbiakban öt pontba szedve ismertetjük a legfontosabb változásokat, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz:

  1. A személyi jövedelemadóról szóló törvény a következő rendelkezéssel egészül ki: nem kell figyelembe venni adóköteles jövedelemként a Magyar Állam által kibocsátott, a lakosság részére forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó kamatjövedelmet.

    Azaz adómentessé válik a lakossági állampapírokból származó jövedelem (kamat, hozam).

    Fontos kikötés azonban, hogy a lakossági állampapírokból származó jövedelem adókötelezettség alóli mentesülése csak a 2019. június 1-jétől kibocsátott papírok esetében érvényes.

  2. Módosul a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény, miáltal lehetővé válik, hogy a betétgyűjtésen és hitelnyújtáson, valamint áthidaló kölcsön nyújtásán kívül a befektetési szolgáltatásokat szabályozó törvény hatálya alá eső befektetési szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatási tevékenységeket is végezhessenek a lakástakarékok.

    A módosítás engedélyezi számukra az állampapírok forgalmazását, saját jogon vagy közvetítőként.

  3. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény szintén módosul. A lakossági átutalásoknál az illetékmentesség a 20 ezer forint alatti utalások esetén továbbra is megmarad, a 20 ezer forintot meghaladó részre pedig egységesen 800 forint lesz az illeték mértéke. A törvényjavaslat szerint ez a 800 forint az átutalások számától független. Az illeték kötelezettje a szolgáltató, azaz a pénzintézet.
    Fotó: Szabó Gábor - Origo
  4. A lakossági átutalások esetén az illeték mértéke 400 forint lesz a törvénymódosítási javaslat szerint a 2019. június 1-jétől 2019. december 31-ig tartó időszakra.

    Az illetékkötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató első alkalommal 2020. január 20-ig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

  5. A törvényjavaslat ezeken túlmenően regisztrációs kötelezettséget ír elő minden automataberendezés üzemeltetője számára. A módosítás értelmében az automataberendezést üzemeltető adózó köteles a jogszabályban meghatározott adattartalommal -automataberendezésenként – az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenteni,
  • az üzemeltetés megkezdését, legkésőbb az üzemeltetés megkezdését megelőző napon,
  • az üzemeltetés szüneteltetésének megkezdését és befejezését legkésőbb a szüneteltetés megkezdésének, illetve befejezésének napján,
  • az üzemeltetés megszüntetését, legkésőbb az azt megelőző napon,
  • az üzemeltetésnek az adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnését, legkésőbb az üzemeltetés megszűnésének napján,
  • haladéktalanul, a jogszabályban meghatározott adattartalomban bekövetkezett bármely változást.