A fiatalok teljesen átalakítják a munkahelyeket

Az úgynevezett Y és Z generációk tagjai már teljesen máshogy tekintetnek a munkahelyekre, mint idősebb társaik. Ennek következtében a fiatalok sok kritikát is kapnak, azonban nem lehet megkerülni a tényt, hogy globális trend, a munkához való viszony, illetve maguk a munkahelyek is alapjaiban kezdenek átalakulni.

A legnagyobb kritika, amelyet az Y és a Z generáció tagjai (vagyis az 1980 után születettek) megkapnak, hogy hiányzik belőlük az elkötelezettség a munkahelyük iránt, illetve túl nagy szabadságot követelnek maguknak. Ez a vád igen hangzatos és sokszor személyes tapasztalatokra épül, azonban egy amerikai kutatás szerint például

a fiatalabb generációk tagjainak 84 százaléka tapasztalt már kiégést éppen a túlzott munkaterhelés miatt.

A teljes kép tehát egyértelműen árnyaltabb a hangzatos szólamoknál, mindazonáltal az elég biztosnak tűnik, a fiatalok elkezdték alapjaiban átformálni a munkahelyeket és a munkavégzésről alkotott korábbi elképzeléseket. Egy friss kutatásból most az is kiderül, négy olyan kiemelkedő terület van, ahol mindez igen erősen érezhető – írja a CNBC.

Fő a rugalmasság

A négy területet elnézve különösen izgalmas, hogy

megfigyelhető egy világnézeti és szemléleti változás az 1980 után születettek, illetve az úgynevezett X generáció között.

Míg utóbbiak (vagyis az 1965 és 1981 között születettek) szerint az új készségekkel kapcsolatos felelősség elsősorban a munkaadót terhelik, addig a fiatalok egyre inkább magukra veszik ennek a terhét. Jól látszik, hogy míg az X generáció dolgozói közül csupán 10-ből egy gondolja, hogy ő a felelős például azért, hogy új készségeket sajátítson el, ha a technológiai fenyegeti a hagyományos állásokat, addig a legfiatalabb, Z generáció (az 1991 és 2005 születettek) tagjai teljesen magukra számítanak az ügyben.

Az új generációk a munkahelyeken is új világot teremtenek Forrás: Shutterstock

Az új készségek fejlesztése mellett a másik fontos terület a stratégiai alkalmazkodás és tervezés. A fiatalabb generációs menedzserek például várhatóan kétszer nagyobb valószínűséggel fognak rugalmas munkavállalói stratégiákat kialakítani az idősebb társaiknál, ráadásul sokkal valószínűbb, hogy olyan technológiákba fektetnek be, melyek lehetővé teszik a távoli munkavégzést.

Ezzel pedig el is jutunk a harmadik ponthoz.

Az Y és Z generációs menedzserek által irányított csapatok kétharmadában (74 százalék) vannak olyan tagok, akik a munkaidejük jelentős részét nem egy fix munkahelyen, hanem távmunkában töltik el.

Az X generáció esetében ez az arány mindössze 58 százalék. A várakozások szerint egyébként 2028-ra a vállalati csapatok 73 százalékában lesznek távmunkában dolgozók.

Mindenki jól jár?

Végül a negyedik pont a szabadúszók használata a cégeknél. A fiatal menedzserek ugyanis több mint kétszer nagyobb valószínűséggel alkalmaznak szabadúszókat, mint az X generáció tagjai, aminek elsősorban termelékenységi és költségcsökkentési okai vannak.

Véget érhet a hagyományos munkahelyek kora? Forrás: Shutterstock

Ami tehát a fentiekből látszik, hogy a fiatalabbak számára a legfontosabb kérdés a rugalmasság.

A hagyományos, 9-től 5-ig tartó, fix munkahelyen eltöltött munkavégzés ugyanis egyáltalán nem támogatja azt az életformát, melyet ezek a nemzedékek magukénak vallanak.

Ennek igen jelentős részben technológiai okai vannak, mivel ezek a korosztályok lényegében belenőttek a 2000-es évek utáni nagy technológiai felfutásba.

A generációs világnézetek közti különbségek tehát egyáltalán nem feltétlenül jelentik, hogy bármelyik nemzedék jobb vagy rosszabb a másiknál, mi több, a munkaadók sem biztos, hogy kedvezőtlenül járnak a változásokkal. Ami azonban egyértelműnek tűnik, hogy a munka fogalmának egy új korszaka előtt állunk.