Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Július utolsó három napjában Jeff Bezos 960 000 darab Amazon részvényt adott el, egyenként 1900 dolláros árfolyamon. Ezzel az Amazon alapító-vezérigazgatója 1,8 milliárd dollárt keresett – derül ki a tőzsdefelügyelethez benyújtott dokumentumokból.
Bezos az akcióval csupán a teljes részvénycsomagjának 1,6 százalékától szabadult meg, ami önmagában nem túl nagy,
azonban az Amazon történetének eddigi több mint 20 évében Bezos soha nem tett még hasonlót.
Ezzel együtt a világ leggazdagabb embere 19,7 millió darab részvényt adott át volt feleségének, McKenzie Bezosnak, amivel a nő az Amazon második legnagyobb részvényese lett. McKenzie Bezos 4 százalékot birtokol a cég részvényeiből, amely csomag jelenlegi értéke nagyjából 37 milliárd dollár.
Nem világos azonban, hogy Bezos miért adta el a részvényeinek ilyen nagy részét. Ami a hivatalos adatokból kiderült, hogy egy úgynevezett 10b5-1 nevű kereskedési tervről van szó, ami azt jelenti, hogy
Bezos egy előre meghatározott időpontban automatikusan adott tovább a papírokon
– ennek az a funkciója, hogy az eladó elkerülheti azt a benyomást, hogy valamilyen belső információk birtokában hajtott végre hirtelen akciót.
Mindazonáltal egy vezető ilyen mértékű részvényeladása még így is rendkívül furcsának számít, és számos befektetőben kelthet gyanút azzal kapcsolatban, hogy mennyire megbízható az Amazon részvénye hosszú távon. A Business Insider elemzése megpróbált összeszedni néhány olyan lehetőséget, amellyel esetleg indokolni lehet Bezos lépését.
Az amerikai Igazságügyi Minisztérium július 23-án jelentette be, hogy széleskörű vizsgálatot indít a piacvezető online platformokkal szemben. A cél az, hogy meghatározzák, a közösségi média és e-kereskedelmi cégek megsértették-e a tisztességes verseny feltételeit.
Noha a minisztérium konkrét neveket nem jelölt meg,
a The Wall Street Journal tudósítása szerint a vizsgálat érintheti a Facebook, a Google, az Apple, valamint az Amazon működését is.
Nem meglepő, hogy július 23-án az említett cégek részvényei nagyokat estek a tőzsdén, és négyük piaci értékéből összesen 33 milliárd dollárt söpört ki aznap az eladási hullám. Az Amazon papírja a hírre 1 százalékot esett, és 9,8 milliárd dollárral csökkent a cég piaci értéke.
Ehhez jön még, hogy az USA-ban egyre élesebb a vita a technológiai óriáscégek túlzott erejéről és az esetleges szigorúbb szabályozásról. Nincs kizárva tehát, hogy az Amazon részvényének kilátásai romlani fognak a következő időszakban, ha az amerikai állam valóban bekeményít.
Egy másik lehetséges magyarázat mögött Bezos űrkutatással foglalkozó cége, a Blue Origin áll. Bezos ugyanis eddig minden évben 1 milliárd dollár értékben tett pénzzé Amazon részvényt annak érdekében, hogy finanszírozza a Blue Origin projektjeit.
A Blue Origin működése ugyanis igen komoly tőkét emészt föl, és ehhez szükség van az Amazonból befolyó pénzre is.
Vagyis nem kizárt, hogy a mostani részvényeladás mögött egyebek mellett a Blue Origin finanszírozási igényei is állhatnak.
Végül a Business Insider felvetette annak lehetőségét, hogy
a részvényértékesítés összefügghet Jeff Bezos jótékonysági alapítványával, a Bezos Day One Fund nevű alappal.
A szervezet elsősorban hajléktalan családokon segít, illetve óvodákat épít szegény közösségek számára.
Bezos 2 milliárd dollárnyi kezdőtökével indította el az alapot, és nem lehet kizárni, hogy a most befolyó pénzből részben az alapítványok projektjeit is megtámogatja majd.
