Ezek a világ legnagyobb fegyverkereskedő országai

2834528 04/28/2016 S-400 Triumph surface-to-air missile systems roll through Palace Square in St. Petersburg during Victory Day Parade rehearsal. Alexei Danichev/Sputnik

A korlátozásáról szóló nemzetközi egyezmények ellenére is óriási, évről évre növekvő globális üzlet a fegyverkereskedelem. A stockholmi székhelyű Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) - egy független, globális kockázati elemző és biztonságkutató intézet - jelentései szerint másfél évtized után pedig változás történt a legnagyobb fegyverkereskedő országok élmezőnyében. Az elemezett adatok alapján, már nem Nagy-Britannia a világ második legnagyobb fegyverkereskedő országa az USA után, hanem Oroszország.

Német fegyverek, tengeralattjárók, amerikai rendszerek – ezek voltak a legkelendőbb „termékek" a fegyverkereskedelemben 2014 és 2018 között az adatok szerint, áll az azok alapján készült összefoglalókban. Az USA továbbra is őrzi első helyét a legnagyobb fegyverellátók listáján, az összes forgalomba hozott fegyver harmada innen származik az elmúlt öt évben. 36 százalékos piaci részesedése hat százalékponttal magasabb, mint 2009-2013 között volt.

Az amerikaiak több mint 100 különböző országba adtak el fegyvereket, a teljes forgalmuk felét a Közel-Kelettel bonyolították.

Oroszország a második legnagyobb fegyverszállító a világon. Ahogy az Origo a korábbi, tavaly decemberi adatok alapján megírta, ezzel az orosz hadiipar veszélyeztette a britek második helyét a listán, melyet 2002 óta foglaltak el. Mostanra viszont biztossá vált: Oroszország a világpiacon szerzett 26 százalékos részesedésével a második pozíciót szerezte meg a versenyben.

A 100 legnagyobb fegyvergyártó cég összesen 398,2 milliárd dollár (mintegy 113 ezer milliárd forint) értékben adott el fegyvereket és védelmi szolgáltatásokat ügyfeleinek 2017-ben, ami 2,5 százalékos növekedést jelent 2016-hoz mérten.

Az öt legnagyobb fegyverexportőr között van még Franciaország, Németország és Kína, az öt ország együtt uralja a világ fegyverpiacának háromnegyedét. Németország az elmúlt öt évben 13 százalékkal növelte eladásait, nagy a kereslet a német gyártmányú tengeralattjárók iránt is.

A 100 legnagyobb fegyvergyártó vállalat között 10 orosz cég van, ezek együttesen az élmezőny 2017-es teljesítményének 8,5 százalékát adták, összesen 37,7 milliárd dollár értékben.

Az USA 42 céggel szerepel a listán, ezek együttesen 2 százalékot javítottak teljesítményükön, és 226,6 milliárd dolláros forgalmat produkáltak.

A harmadik helyre került britek cégei 35,7 milliárd dolláros teljesítményt értek el.

A fegyvervásárlások számát tekintve is markáns tendencia rajzolódik ki az elmúlt években. A 2013-2017-es időszakot tekintve India volt a világ legnagyobb fegyvervásárlója, a teljes behozatal 12 százalékával. A második helyen Szaúd-Arábia áll, 10 százalékkal, elsősorban ennek az országnak köszönhető az, hogy az utóbbi években a Közel-Keleten nőttek globálisan is a legnagyobb mértékben a fegyvervásárlók.

A SIPRI számításai szerint a 2009-2013-as, valamint a 2014-2018-as időszakokban

az importnövekedés volumene az itt található államokban összesen 87 százalékos mértékű volt.

A harmadik helyen Egyiptom áll (4,5 százalék), majd az Egyesült Arab Emírségek (4,4 százalék), míg az ötödiken Kína (4 százalék). Kína egyébként a fegyverexportáló országok között is az ötödik helyen áll a rangsorban.

Orosz egységek a partraszállást gyakorolják egy 2018-as hadgyakorlaton Forrás: Sputnik/Iliya Pitalev

Oroszország útja az ismételt második helyig

Oroszország, illetve a hidegháború évtizedeiben a Szovjetunió, a komoly fegyvergyártási hagyományokkal rendelkező országok közé tartozott és tartozik - emlékeztet arra az Asia Times. Az orosz hadiipar számos, legalább a neve szintjén ismertté vált fejlesztést adott a világnak - és egyes háborúzó feleknek -, például a II. világháború rettegett páncélosát, a T-34-est, vagy a Kalasnyikov feltalálta és a nevét viselő gépkarabélyt, az AK-47-est. Az orosz fegyvereknek szerte a világban komoly felvevőpiacai alakultak ki, és az aktuális statisztikai adatok azt mutatják, az orosz fegyvergyártás- és kereskedelem újra erőre kapott.

Az 1950-es években, a koreai háború idején a kínai katonák is a Szovjetunióban gyártott fegyverekkel harcoltak, mígnem Peking és Moszkva együttműködése az 1990-es években került új szintre.

A 87 éves Mihail Kalasnyikov orosz fegyvertervező egy AK-47-tel a modell megszületésének hatvanadik évfordulóján, 2007 júliusában Forrás: AFP/Dima Korotayev

Kína egészen 1999-től 2006-ig Oroszország legnagyobb kliense volt, Moszkva Kínába exportálta teljes fegyverkivitelének 34-60 százalékát. Kína megerősödése után aztán új ázsiai piaca lett az orosz fegyveripar remekeinek.

Ez pedig India, mely teljes fegyvervásárlásának 62 százalékát Oroszországgal bonyolítja.

Kína után most már India az orosz fegyverek legnagyobb felvásárlója, 2017-ben több mint 4 milliárd dollár értékben költöttek ott gyártott haditechnikára.

Ehhez kapcsolódóan a SIPRI azt is összesítette, melyik fegyverexportáló országnak mely más államok voltak a legnagyobb kliensei:

Ha esetleg Indiára nem számíthatna a jövőben, Oroszországnak akkor sem kell aggódnia amiatt, hogy Ázsiában nem talál vevőt fegyvereinek. Délkelet-Ázsiában 2006 és 2015 között a fegyverekre fordított állami kiadások 57 százalékkal emelkedtek, és az elemzők szerint a térségben további bővülés várható.

Rakéták Törökországnak

Persze az orosz gyártók termékei máshol is keresettek. Például az egyébként NATO-tag Törökországban, ahová Moszkva légvédelmi rakétarendszert szállítana. 2015-ben már üzleteltek ezzel, akkor Kína vadászgépek társaságában szeretett volna abból vásárolni, végül Moszkva hosszas egyeztetéseket követően bólintott csak rá arra, hogy a fejlett technikát Kína megvásárolhassa, egy összesen 7 milliárd dolláros üzlet keretében.

Úgy tűnik, más a helyzet most Törökország esetében. Prioritásnak nevezte Moszkva és Ankara számára az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerek török megvásárlásáról kötött szerződés végrehajtását Vlagyimir Putyin orosz elnök a legmagasabb szintű kétoldalú együttműködési tanács közelmúltbeli moszkvai tanácskozásán.

"Komoly feladatok állnak országaink előtt a haditechnikai együttműködésünk megerősítése terén. Elsősorban a Törökországnak a Sz-400-as Triumf rakétarendszerek szállításáról szóló szerződés realizálásáról van szó" - hangoztatta Putyin.

Az orosz elnök rámutatott, hogy a két ország haditechnikai együttműködésének más perspektivikus projektjei is vannak, mind a fegyvervásárlás, mind pedig korszerű eszközök közös kifejlesztése terén.
Erdogan a Putyinnal közösen megtartott sajtótájékoztatón leszögezte, hogy az Sz-400-asok beszerzésével kapcsolatban elkészült már az útiterv, és minden törvényes formát öltött.

Az Sz-400-as rendszer felvonulása a szentpétervári győzelmi napi katonai parádén Forrás: RIA Novosti/Alexei Danichev

"És ezek után lehet valaki, aki fellép ez ellen, és a szerződés felmondására szólít fel, figyelmen kívül hagyva a véleményünket? Ha már megállapodtunk és aláírtuk ezt a szerződést, akkor természetesen tovább haladunk előre. Ez szuverén jogunk, ez a mi döntésünk, és senki sem követelheti tőlünk, hogy mondjunk le róla" - nyilatkozott a török vezető az orosz fegyverzet megvásárlásával kapcsolatos, visszalépést sürgető amerikai álláspontról.

Mike Pence amerikai alelnök ugyanis a tanácskozás előtt Washingtonban azt hangoztatta, hogy Ankarának "választania kell", hogy a NATO fontos tagja marad-e, avagy az orosz fegyvervásárlási terve miatt kockáztatja ezt a partneri viszonyt. Pence kijelentette, hogy Washington "nem marad tétlen", ha egy NATO-tagország az ellenféltől vásárol fegyvereket.

Az Egyesült Államok korábban egyebek között azzal érvelt, hogy az Sz-400-as rendszer, amellett, hogy nem felel meg az észak-atlanti szövetség szabványainak, biztonsági fenyegetést is jelent.

A Pentagon közölte, hogy az orosz-török ügylet miatt felfüggesztette az F-35-ösök Ankarának való eladásáról megkötött egyezmény végrehajtását.

Mevlüt Cavusoglu, a török diplomácia vezetője a NATO washingtoni jubileumi külügyminiszteri tanácskozásán leszögezte, hogy Ankara nem lép vissza az orosz légelhárító rendszer megvásárlásától. A török vezetés egyebek között azzal érvel, hogy Moszkva kedvezőbb feltételekkel kínálja az Sz-400-asokat, mint Washington a Patriotokat.

A felek 2016 óta tárgyalnak a fegyverügyletről és Moszkva 2017 szeptemberében erősítette meg a kiszivárogtatást, hogy a szerződés megköttetet. Erdogan közölte, hogy Ankara az előleget is kifizette Moszkvának.

Az amerikai aggodalmak eloszlatása miatt, nem sokkal később Hulusi Akar török védelmi miniszter egy washingtoni konferencián közölte, hogy az Sz-400-as orosz rakétaelhárító rendszer megvásárlása nem vezethet amerikai szankciókhoz Ankara ellen. A török politikus hangsúlyozta azt is, hogy Ankara nem ellensége Washingtonnak, és továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak.

Akar leszögezte: hazája arra számít, hogy orosz fegyverzet megvásárlása ellenére továbbra is vásárolhat amerikai F-35-ös vadászbombázókat, sőt, változatlanul részt vehet egyes alkatrészei gyártásában is.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter ugyanakkor megismételte:

Washington közölte Ankarával, hogy orosz fegyvervásárlás esetén számíthat az úgynevezett CAATSA-törvény értelmében hozott szankciókra.

Ezt a törvényt - amelynek teljes neve Amerika Ellenségeinek Fékentartása Szankciók révén - 2017 augusztusában írta alá Donald Trump amerikai elnök.

A Kolpino tengeralattjáró Szentpétervár dokkjában Forrás: Sputnik/Alexei Danichev

Poszeidón alámerül a tengerbe

Az is biztos, hogy Oroszország gyártói technológiailag egyre korszerűbb fegyverek létrehozására képesek. A friss hírek szerint nemrég vízre bocsátották a Poszejdon (Poszeidón) típusú nukleáris hadászati drónok hordozására kialakított atommeghajtású tengeralattjárók első kísérleti darabját kedden az észak-oroszországi Arhangelszkhez közeli Szeverodvinszkben.

A Szevmas hadiipari vállalat által a 09852-es projekt keretében részben összerakott Belgorod tengeralattjáró vízre bocsátását Vlagyimir Putyin orosz elnök élő videokapcsolásban figyelte. Andrej Volozsinszkij ellentengernagy, az orosz haditengerészet vezérkari főnöke "a konstruktőri gondolat ünnepének" nevezte a jármű megjelenését.

A tengeralattjáró építése ezt követően vízen folytatódik majd. A TASZSZ hírügynökség szerint a hajó reaktor- és kikötési tesztjét még erre az évre, menet- és állami próbáját pedig a jövő évre tervezik, és

a tervek szerint 2020 végén adják majd át a flottának.

A TASZSZ úgy tudja, hogy az új tengeralattjáró hat személyzet nélküli hadászati nukleáris szerkezet hordozására lesz alkalmas. A hírügynökség által összeállított háttér-tájékoztató szerint a Belgorod osztályú tengeralattjárót eredendően a 949A Antej projekt keretében kezdték meg kidolgozni 1992-ben, majd a munkálatokat a Szevmas 2012-ben, 09852-es projekt néven újraindította.

A Belgorod műszaki paraméterei tikosak.

Az orosz védelmi minisztérium tavaly novemberben közölte, hogy összeállt a tengeralattjáró legénysége.

Putyin azt állította, hogy a célpontok széles skálája ellen kifejlesztett atomfegyverek hordozására is alkalmas, korlátlan hatótávolságú drónt lehetetlen elfogni. Az elnök szerint a Poszejdon munkamélysége egy kilométer lesz, és nagyobb sebességgel lesz képes haladni, mint a jelenleg hadrendbe állított leggyorsabb felszíni és víz alatti hajók, valamint torpedók.