Mégiscsak megregulázzák a Wall Street-i fizetéseket?

(FILES) Street signs February 10, 2009 outside the New York Stock Exchange. US stocks ticked upward April 5, 2010 as traders returning from the long Easter weekend reacted to Friday's labor report showing the biggest job growth in three years in March amid recovery from recession. The Dow Jones Industrial Average rose 4.83 points (0.04 percent) to 10,931.90 in early trades, extending Thursday's solid gains. The tech-rich Nasdaq composite climbed 6.68 points (0.28 percent) to 2,409.26 and the broad-market Standard & Poor's 500 index gained 2.01 points (0.17 percent) at 1,180.11. AFP PHOTO/Stan Honda/ FILES (Photo credit should read STAN HONDA/AFP/Getty Images)

A 2008-as válság utáni hullámot követően most újra az amerikai szabályozó hatóságok napirendjére került a Wall Street-i bankárok juttatásainak szabályozása. A probléma még mindig ugyanaz: a rendszer a rövidtávú túlzott kockázatvállalást támogatja, ami rendkívül súlyos veszélyforrást jelent.

Noha már a 2008-as válság kitörése előtt, és főleg azt követően, felmerült, hogy a Wall Street-i bankárok kompenzációs rendszere súlyos pénzügyi veszélyt jelent a rendszer egészére nézve, az elmúlt évtizedben csak igen mérsékelt előrelepés történt az ügy megoldása felé. A legfontosabb az volt, amikor 2010-ben elfogadták az úgynevezett Dodd-Frank törvényt, amely egyebek mellett előírta egy sor szabályozás beiktatását a cégvezetők kompenzációs gyakorlataiban. Ennek mérsékelt sikerét elég jól mutatja, hogy a MarketWatch tavaly szeptemberi cikke szerint

a 12 szabályból 5-öt még mindig nem sikerült véglegesíteni

– írja a Business Insider.

Nem meglepő, hogy a gazdasági válság okainak vizsgálatára létrehozott kétpárti bizottság (Financial Crisis Inquiry Commission) keményen kritizálta a lényegében még most is fennálló kompenzációs rendszert, amely a válság előtt alakult ki a Wall Streeten.

Egy újabb próbálkozás

A bizottság a véglegesített jelentésében hangsúlyozta, egy olyan kompenzációs rendszer alakult ki, amely az olcsó pénz, az erőteljes verseny, valamint a laza szabályozások időszakában nem törődött kellően a hosszú távú következményekkel. Kiemelték, egy ilyen rendszer alapvetően támogatja a nagymértékű fogadásokat, melyeknél – a fennálló környezet támogatása mellett – a potenciális haszon magas, a veszteség lehetősége pedig korlátozott. Ez a trend pedig széles körben megfigyelhető volt a nagyvállalatok igazgatótanácsitól kezdve a jelzálogbrókerek legalsóbb szintjéig.

A pénzügyi szektor eddig legyőzte a fizetések ellen irányuló szabályozási kísérleteket Forrás: AFP/Getty Images/Drew Angerer

Ahogy azonban a válság szép lassan elmúlt, az új szabályozások hatásai mérsékeltek voltak, a Wall Street juttatásai pedig ismét elkezdtek fölfelé kúszni a válság mélypontjáról. Most azonban úgy tűnik,

az amerikai szabályozó hatóságok ismét napirendre vehetik a fizetések és juttatások kérdését,

és elérnék például, hogy egy vállalat ne tudjon magas bónuszokat fizetni, ha folyamatosan veszteséget termel.

A The Wall Street Journal riportja szerint az illetékes hatóságok egyelőre az elején vannak egy újabb szabályozási folyamatnak. A lapnak a Szövetségi Betétbiztosító (FDIC) és jegybank szerepét betöltő Federal Reserve megerősítette, hogy elkötelezettek a szabályozás véglegesítése mellett, míg a harmadik fontos félnek számító bankfelügyelet (OCC) nem kommentálta a lap értesüléseit.

Sziklaszilárd ellenállás

Mindazonáltal a hatóságoknak nem lesz könnyű dolguk, ha valóban új szabályokat akarnak életbe léptetni. Ehhez ugyanis hat különböző ügynökségnek kellene egyezségre jutnia. Az említett három mellett ott van még az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC), a Nemzeti Hitelszövetkezet, valamint az amerikai ingatlanpiacot szabályozó ügynökség is.

Ráadásul az sem kecsegtet túl sok reménnyel, hogy

a válság után az Obama-kormány kétszer is nekifutott hasonló intézkedéseknek, de mind a kétszer elképesztően súlyos ellenállásba ütközött a pénzügyi szektor részéről.

Eddig az utóbbiak állnak nyerésre, mivel a javaslatokat soha nem véglegesítették. A kérdés most az, eredményesebb lesz-e egy újabb kísérlet.