Új rendeletet hozott a kínai Ipari és Információtechnológiai Minisztérium - írja a Quartz. Ennek értelmében, decembertől a távközlési szolgáltatók be kell hogy szkenneljék azoknak az arcát, akik új, a mobiltelefonokhoz köthető szolgáltatást igényelnek, és ellenőrizniük is kell azt.
Kínában jelenleg mintegy 850 millió mobil internet felhasználó van, a minisztérium közleménye szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az állam ezzel is "védje a polgárok jogait és érdekeit a kibertérben."
Az államnak ugyanis célja, hogy visszaszorítsa a telefonos és internetes csalásokat.
Az arcfelismerési teszt pedig csak az egyik lépés ennek érdekében. Emellett megtiltják a felhasználóknak, hogy mobiltelefonszámukat másnak átadják, és arra ösztönzik őket, hogy ellenőrzizzék, az általuk használt telefonszámot senki más nem regisztálta tudtuk és beleegyezésük nélkül a saját nevére.
A legtöbb országban mobiltelefonos szolgáltatások igényléséhez általában elegendő valamilyen arcképes, személyazonosításra alkalmas igazolvány - egyes, feltöltőkártyás szolgáltatásokhoz még az sem kell -, de
Kína az első, ahol az arcfelismerési teszt eredményéhez kötik a felhasználó szolgáltatási igényeinek regisztrálását.
Ez egy új szint meglépését jelenti a csalók és bűnözők elleni harcban, egyúttal gyökeresen ellentétes irányt más országok gyakorlatához képest, ahol az efféle megoldások bevezetésében lassulást látni a magánszféra és az emberi jogok megsértésével kapcsolatos aggályok miatt.
A korábbi szabályok szerint azoknak, akik online szeretnének szerződést kötni mobilszolgáltatásra, egy rövid videófelvétel csatolásával kell igazolni személyazonosságukat. A minisztérium azt állítja, Kínában szinte valamennyi mobiltelefon előfizetőt már saját nevük alatt regisztráltak.
Ezt az új rendelkezést akkor vezetik be, amikor Peking amúgy is szigorítja az Internet feletti ellenőrzést. A kínai állam a polgárok mobiltelefonja feletti ellenőrzést a társadalom feletti kontroll megőrzésének létfontosságú eszközeként tekinti. Hszi Csin-ping kínai elnök korábban úgy nyilatkozott a témában, hogy Kínának saját "kiber-szuverenitással" kell rendelkeznie, és felszólította a külföldi államokat, hogy tartsák tiszteletben Kína saját, interneten megvalósított ellenőrzési gyakorlatait. Ismert, hogy Kínában blokkolják a Facebook és a Twitter elérését, sőt, az apparátus képes a személyes üzeneteket továbbító alkalmazások ellenőrzésére illetve cenzúrázására is.
Bárhogy is, a kínai internetes felhasználókat nem győzte meg a nemrégiben elfogadott rendelet minisztériumi indoklása, miszerint annak célja az átlagos telefonhasználók védelmének erősítése.
Sokan attól tartanak, az új gyakorlat hozzájárulhat a személyes adatok más módokon való kiszivárgásához.
A kínai közösségi felületeken sorra jelennek meg a kritikus posztok azzal kapcsolatban, hogy a 2013-ban már bevezetett rendszer, miszerint az előfizetéseket csak saját névre lehet megkötni, a mai napig nem váltotta be a reményeket.
Az adathalászat jelensége éppúgy probléma, ahogy a zavaró, direkt értékesítéssel próbálkozó telefonhívások sem maradtak abba.
Idén márciusban pedig egy, több millió privát üzenetváltást tartalmazó adatbázis bukkant fel az interneten, a hat legnépszerűbb kínai csevegőalkalmazásból kinyert adatokkal.
Kína most azt mondja, a korábban elindult, valódi neves regisztrációs rendszer kulcseleme új mobilszolgáltatási szerződéseknél az arcképes személyazonosító igazolvány megléte. Ezt a rendszert az hívta életre, hogy az évtized elején, 100 millió körüli volt azon SIM-kártyák száma az országban, melyeket nem valódi személyazonosító adatokkal regisztráltak. Az arcfelismerésre épülő ellenőrzésnél a találatnak egyeznie kell a személyazonosító igazolvány képével.