Az egész világon tarol a szabadulószoba-járvány

Sanghajtól Budapestig, Kiotótól San Franciscóig, se szeri, se száma az úgynevezett szabadulószobáknak, az utóbbi évek egyik legsikeresebb koncepcióját jelentő, szabadidős szórakoztatási forma megvalósításának. A kis csapatok, baráti társaságok tagjainak együttműködésére építő, a virtuális kikapcsolódási formáktól eltérő élményeket kínáló szabadulószobák lokális piacai szinte mindenütt ugrásszerű fejlődésnek indultak, ahol helyi vállalkozók belevágtak ilyenek üzemeltetésébe, akár saját ötlet alapján, akár valamilyen franshise-rendszerben. A Quartz most azt mutatja be, hogy a világ egyik legnagyobb piacán, az USA-ban is komoly gazdasági teljesítmény sorakozott fel a rejtvényekkel, titkokkal, izgalmakkal övezett szobák világa mögé.

Alig egy évtized telt el azóta, hogy egy japán cég, a SCRAP, Kiotóban 2007-ben megnyitotta a világ egyik első szabadulószobás játékát, ám ez a szórakozási forma már azóta is számos változáson, átalakuláson ment keresztül. Magyarország egyébként az egyik első olyan hely volt, ahol üzleti vállalkozásként megjelentek a szabadulószobás játékok. 2011-ben Ausztráliában és Szingapúrban is nyíltak ilyen létesítmények, mégis, a világ igazi szabadulószoba-nagyhatalmának jó ideig Magyarország, pontosabban Budapest számított. Szintén 2011-ben ugyanis megnyitott a ParaPark, melyet igen hamar számos, hasonló elvű, de más tematikus köntösbe csomagolt szoba követett.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A hazai szabadulószobák világát az Origo korábban ebben a cikkében mutatta be olvasóinak. A szabadulószobák piacának első néhány éves tapasztalatai már akkor megfogalmazhatók voltak: a robbanásszerű fejlődés hirtelen nagyon sok, olykor gyenge minőségben megvalósított szoba megjelenését hozta magával, miközben a szegmens nagyon hamar átalakulásnak is indult. Hiszen ma már nem elég pár lakattal lezárni a kijáratot, a játékosok inkább a történet részévé kívánnak válni, jól szórakozva olyan fejtörőket megoldani, amikkel nem találkoznak a mindennapi életben. Ez pedig maga után vonja azt is, hogy hosszabb távon csak az újabb és újabb koncepciót kidolgozó vállalkozások, az igényes kivitelre odafigyelő szobaépítők maradhatnak talpon, a közösségi élmény sajátos formáját keresők kegyeiért folytatott versenyben.

Ez pedig nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos országában érvényes állítás. A rejtvények közös erőfeszítést igénylő megoldását, mellette izgalmakat, néha misztikumot és félelmet kínáló szobák pedig már nem is pusztán önmagukban tekintett üzleti lehetőségek, hanem sokszor a promóció eszközei más, nagyobb brandek szolgálatában. Például az HBO tematikus szobát hozott létre az elképesztően sikeres Trónok harca-sorozat promotálására, valamint a szintén nagyon kedvelt horrorbrand, a Resident Evil népszerűsítésére. A Red Bull pedig saját nevéhez köthetően rendez világbajnokságokat vállalkozó kedvű csapatok számára, melyek legjobbjai különböző offline és online lebonyolított selejtezők után, végül egy saját, egyedi fejlesztésű szabadulószobában mérhetik össze rejtvénymegoldó és együttdolgozó képességeiket.

A személyesség élménye, az interakció új formája, bizonyos fokú intimitás, felfokozott érzelmi állapot, és nem utolsósorban egy szituáció, ahol nem lehet minduntalan a telefon után kapkodni

- egyes elemzések szerint ezek együttes élménye adja meg annak magyarázatát, miért lettek ennyire sikeresek a szabadulószobás játékok.

S hogy mekkora is ez a siker?

Elég nagy. Elegendő csak az Atlas összeállította statisztikára pillantani, amiből kiderül, hogy öt év alatt az USA-beli szabadulószobák száma százszorosára, nagyjából 2300-ra emelkedett:

Persze az amerikai piacon is létező jelenség, amit Magyarországon is ismerni: az úttörő, innovatív szobaötletek után hirtelen megszaporodnak az egy kaptafára készülő, ön- vagy más szobákat ismétlő helyek, ezzel rontva az erősen kompetitív piacon való érvényesülés lehetőségeit. Dr. Scott Nicholson, a Syracuse Egyetem játékelmélettel és informális tanulással foglalkozó kutatója - maga is szabadulószoba-tervezőként - már 2015-ös, a témával foglalkozó tanulmányában arról ír, hogy sok szobaüzemeltető egyszerűen lemásolja mások, nemegyszer évek munkájával kidolgozott ötletét, és sokkal gyengébb minőségben valósítja azt meg. Egy-egy szoba beindítása ugyanis viszonylag csekély költséget igényel, és olcsóbb, értéktelenebb, rosszabb állapotú ingatlanokban is - témától függően - megvalósítható.

Illusztráció Forrás: Facebook/ParaHotel

Mindezen körülmények ellenére a szabadulószobás játékok piaca virágzik, amelyen egyébként Európában és az amerikai kontinensen kerül átlagosan a legtöbbe egy személynek egy játék: az adatok szerint Európában 12 dollárba, Észak- és Dél-Amerikában 13 dollárba, míg Ázsiában csak 5 dollárba. Nicholson - a korábbi, rendelkezésre álló adatok mentén - elvégezte a GDP-vel való összehasonlítását is egy játék költségének, eszerint GDP-arányosan az európai szobákban kerül a legtöbbe egy játék, majd Észak- és Dél-Amerika, végül Ausztrália következik, egy főre vetítve.

De más számok is azt mutatják, a piac és a szolgáltatói kör felhígulása ellenére sem kell temetni a szabadulószobás játékokat, sőt:

• Egy amerikai szoba évente akár 125 ezer dollárt is termelhet üzemeltetőinek a forgalmat leginkább megdobó hétvégéken, feltételezve, hogy azok többségét sikeresen eladják a szabadulni vágyóknak, úgy, hogy a játékosok egy 60 perces játékért a 2018-as adatok szerint már 20-45 dollár közötti összeget hagynak a szolgáltatóknál.
• 2015-ben Ontarióban és Stuttgartban is nagyszabású szakmai konferenciát rendeztek a szabadulószobák üzemeltetőinek, majd tervezőinek, illetve elhivatott játékosainak - utóbbiak között az egyik rekordot egy pár állította fel még 2017-ben, David és Lisa Spira 250 szobát próbált ki egyetlen év leforgása alatt.
• Egy átlagos amerikai szoba egy év alatt 315 ezer dollárt (mintegy 95 millió forint) is termelhet üzemeltetőjének.

Míg 2016-ban az amerikai szabadulószobák száma első alkalommal lépte túl az 1000-et, addig az elmúlt öt évet értékelő, idén augusztusban napvilágot látó riport szerint, a januártól augusztusig terjedő időszakban 247 szobát zártak be (2018-ban 261-et). A friss jelentés szerint így,

az amerikai szabadulószobák összességében az átlagnál jobban teljesítő kisvállalkozások közé tartoznak.

It's time for your company holiday party! The Escape Room USA can handle small to large group gatherings or catered holiday events for groups 10-100. Give us a shout! [phone] email [email protected]
#Columbus#Fishers#indy#holidayparties#teambuildingpic.twitter.com/93EgxnakFs

— The Escape Room USA (@Escaperoomusa) 2018. november 16.

Az augusztusi adatok pontosan 2350 szobáról szólnak országos viszonylatban, melyek 72 százaléka önálló koncepció, csupán a maradék köthető valamilyen franchise-rendszerhez vagy hálózathoz. Az amerikai adatok szerint a kisvállalkozásoknak csak az 50 százaléka éli túl első öt évét, így a szabadulószobák üzemeltetői eredményesebbek a nagy átlagnál: a 2015 július hónapjában felvett adatok alapján

2019 nyarára csak az akkor üzemelő szobák harmada zárt be, kétharmaduk azóta is folyamatosan működik, még ha csak időszakos nyitvatartással is.

Innovatív szobákból, ötletekből egyébként nincs hiány a tengerentúlon sem, ahogy arra is van példa, hogy kisvállalkozásból mind tudatosabban szervezett, terjeszkedő hálózattá növi ki magát egy-egy vállalat, igényt tartva a befektetői figyelemre is. Az idén nyári adatok szerint az amerikai piac legnagyobb szereplője a The Escape Game, mely 15 szobát üzemeltet. Persze különlegességekért nem kell feltétlenül távolra utazni: idén nyáron például a brit Buckingham-palota lepte meg a közönséget egy különleges, Leonardo da Vinci-tematikájú, egyúttal edukációs célokat is szolgáló rejtélyes szobával, mely végül egészen október elejéig fogadta a látogatókat.