Már a magyar Facebookon is terjed az átverős Adidas nyereményjáték

Úgy tűnik, mindig lesznek olyanok, akiknek semmiféle jel nem lesz gyanús, ha csábító nyereményekről, például új mobilokról, kihagyhatatlan üdülésekről vagy - mint most is - akár márkás sportruházati cikkekről van szó, és még akár fizetnek is érte.

Régóta megvan már a koreográfiája annak, hogyan próbálják az interneten átverni a gyanútlan, és sokszor bizony naiv, hiszékeny felhasználókat.

Most éppen az Adidas születésnapja az apropó, hogy pénzt csaljanak ki azoktól, akik elhiszik, hogy a cég e jeles alkalomból ingyen osztogat cipőket és pólókat.

Ingyen?

Azért nem egészen. A nyereményjáték egy kérdőívvel indul, amelynek végén bankszámlaadatokra is kíváncsiak az ismeretlenek, és persze ha valaki fizet is azért, hogy ilyen és hasonló ellenállhatatlan ajánlatot kapjon, a pénzéért végül nem kap majd semmit természetesen. Sőt, ha rosszabbra fordul a helyzet, akkor pedig még el is vihetik a pénzét.

Bár ehhez már érzékeny adatokat kell megadni, ami feltűnő kell, hogy legyen, hiszen ez legalább olyan érzékeny téma, mintha egy ismeretlen megkérdezné tőlünk, hogy mennyi pénz van a pénztárcánkban.

De ezen felül több olyan elemet is hordoz magán a megtévesztő Adidas kampány, amely önmagában is bizonyítja, hogy csalásról van szó.

Az első és legfontosabb, a rossz magyarsággal írt szöveg.

Komoly cégek még egy-egy gépelési hibát sem vétenek, a kampány szöveget többen átnézik, mielőtt a nyilvánosság elé kerül. Lehetetlen tehát, hogy egy ilyen kérdéssel találkozzunk: „Először válaszoljon az alábbi kérdésekre: 1. kérdés: Használtál már valaha az Adidas cipőt?"

Nem csak a tegezés és magázás váltakozása gyanús, de a névelő is.

Még ilyen, látszólag apró hibát sem vétenek komoly nagy multicégek.

A másik gyanús dolog maga a nyereményjáték. Ingyen senki sem szokott osztogatni termékeket, főleg nem többezer darabot, kivéve, ha jótékonykodni akar.

De azt csak célcsoportnak, célzottan teszik, nem pedig Facebook kampányban.

Ilyenkor a legegyszerűbb az lenne, ha a gyanút érzékelő felhasználó ellenőrizné a kampányt a cég saját, hivatalos weboldalán vagy Facebook oldalán, esetleg megkérdezné őket erről. Ugyanígy gyanús kell, hogy legyen, ha a cég nevére hasonlító, de attól eltérő webcímet kell megnyitnunk az üzenetből.

Szintén gyanús, ha bármilyen érzékeny adatot kérnek az interneten ismeretlenek, főleg ha az önálló pénzügyi műveletekre is alkalmas lehet.

Ilyen lehet egy bankkártyaszám, név, lejárati idő és CVC2 vagy CVV2 kód, vagy egy internetbank belépési adata. Valódi kampányokban sosem kérnek ilyet a cégek, legfeljebb kapcsolatfelvételre alkalmas adatokat.

Csaló Adidas kampány terjed a Facebookon (a kép illusztráció) Forrás: Tobias Dziuba / Pexels

A csaló Adidas álkampányt ráadásul megtűzdelték egy ravasz visszaszámlálóval, amely a töredékét mutatja a 3000 megszerezhető ingyenes pólónak és cipőnek. Ez arra sarkallja a felhasználót, hogy gyorsan döntsön.

Végül, a csaló kampányt kiegészítették elégedett felhasználók hozzászólásaival is, akiknek a profiljára kattintva kiderül, hogy azok csak kamu profilok. Ennek a trükknek egy internetes weboldalon alkalmazott gyakori változata az, amikor a csupa elégedett felhasználó alá látszólag mi is odaírhatjuk a kommentünket, hiszen az meg is jelenik.

Aztán frissítve az oldalt, a hozzászólásunk eltűnik, bizonyítva, hogy az csak a gépünkön volt látható.

Az Adidas kampánya tehát csalás, senki ne dőljön be neki és ne ossza tovább a kérdőívet a Facebookon!

Erről egyébként az egyik hazai portál meg is kérdezte az Adidast, amely megerősítette, hogy semmiféle ilyen kampányuk nem fut.

Forrás: Szeretlekmagyarország.hu