Elképesztő siker, áruházi fagyasztókkal takarítottak meg áramot

Budapest, 2019. május 8. Fagyasztott zöldségek a XX. kerületi Pesterzsébeti Interspar hipermarketben 2019. május 8-án. Ezen a napon tartották a Spar Magyarország kiskereskedelmi üzletlánc webshopjának bemutató sajtótájékoztatóját az áruházban. A házhoz szállítási szolgáltatás Budapest teljes területén és 49 környező településen érhető el, a több mint 960 millió forintos fejlesztés az év végéig csaknem száz újabb munkahelyet teremt. MTI/Balogh Zoltán

Nem mindennapi sikerhez vezetett egy kísérlet a brit kiskereskedelemben: a Tesco egyik angliai áruházában igazolták, hogy az országban működő több százezer áruházi fagyasztót és hűtőpultot akár afféle "virtuális elemként" is lehet működtetni, amivel jelentős energiamegtakarítás érhető el, kevesebb szén-dioxid kibocsátás mellett.

A Tesco a Lincoln Egyetem kutatóival közös kísérletben vizsgálta, hogy az áruházakban működő, egyébként jelentős energiát felfaló óriási hűtőik, segíthetnék-e valamilyen módon az energiaellátás kiegyensúlyozottságát, számol be arról a The Guardian.

A teszt meggyőző eredményt hozott.

A kutatók egy komplex, az IMS Evolve kifejlesztette szoftveres algoritmussal előre meghatározott módon és időben, ideiglenesen leválasztottak a hűtőket az energiaellátásról, úgy, hogy azok még képesek legyenek hidegen tartani az élelmiszert. Ezek a pici árammegszakítások ugyanakkor rendre rövid elektromos impulzusokat küldtek a hálózatba, amelyek frekvenciája egyezett a hálózatéval. Vagyis röviden,

a hűtők leválasztása az energiahálózatról, energiatöbbletet eredményezett, ami a kísérletet elvégzők szerint azt jelenti, hogy a brit kiskereskedelmi egységekben működő rengeteg fagyasztót elméletileg egyetlen nagy energitelepként is lehet kezelni.

Ennek pedig több okból is jelentősége van.

Egyrészt azért, mert a rendszerüzemeltetők most is jelentős költségeket fizetnek olyan cégeknek, amelyek energiatároló berendezéseikkel, a hálózat számára biztosítják a tartalékenergia rendelkezésre állását. Most viszont kiderült, hogy tulajdonképpek a kiskereskedők egy része is betölthetné ezt a szerepet.

Másodsorban pedig azért is, mert ha ez így történik, úgy az jelentősen kisebbítené a karbonlábnyomát is ezeknek a cégeknek, hiszen kevesebb energiát használnának el az élelmiszer hidegen tartásához.

Képünk illusztráció Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A Lincoln Egyetem egyik professzora szerint, végső soron a hűtött élelmiszer a kulcsa a jelenségnek. Simon Pearson azt mondta, hogy a már fagyasztott élelmiszerek képesek arra, hogy magát a fagyasztó berendezést is hidegen tartsák rövid ideig, ha azokat lekapcsolják a hálózatról, hogy segítsék annak kiegyensúlyozását.

Az ipari hűtőket egyébként rendszeres időközönként, némelyiket naponta egyszer amúgy is le kell kapcsolni azért, hogy eltávolítsák a jéglerakódásokat a nem kívánt részeiről.

A kutatók szerint, ha a Tesco mint a legnagyobb brit kiskereskedelmi lánc valamennyi hűtőjét e módon integráltan kezelik,

akkor 25-50 megawatt kapacitású virtuális telepet hozhatnának létre.

Ez a kapacitás nagyságrendileg megfelel annak, amelyeket a nagy energetikai cégek is igénybe vesznek.

Az angliai ipari hűtők százezrei a brit emisszió 12 százalékát adják, egy átlagos kereskedelmi egységben pedig az energiszámlák harmadát ezek működtetésére kell kifizetni.

A kísérletben részt vevő valamennyi együttműködő szerint, a megoldást országos hatáskörrel kellene kiterjeszteni, amivel a kereskedők pénzt takaríthatnának meg, és egyúttal hozzájárulnának a birt kílmacélokhoz, melynek értelmében az ország 2050-re karbonsemlegessé válna.