Az OTP Bank 219 forint osztalékot fizet a részvényeseinek, erről döntöttek a részvényesek a hitelintézet közgyűlésén. Döntés született arról is, hogy a jövőben szétválasztható lesz a bank elnöki és vezérigazgatói posztja, továbbá újabb akvizíciós tervek is szóba kerültek.
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója elmondta: az OTP történetének eddigi legjobb eredményét érte el 2018-ban, a csoportszintű nyereség tavaly mintegy 1 milliárd euró volt.
A közgyűlésen elhangzott, hogy folytatják az akvizíciókat, és három további bank megvásárlása szerepel a tervek között.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bemutatta a Miből élünk? című, 2017-es háztartási vagyonfelmérés eredményeit. Eszerint a háztartások nettó vagyona 2014 és 2017 vége között jelentősen nőtt, miközben az áremelkedés ebben az időszakban 5 százalék körül alakult. A szektor nettó vagyona 44 százalékkal lett nagyobb ebben az időszakban.
A növekedésben az ingatlanok értékének emelkedése játszotta a vezető szerepet – mondta Huszár Gábor, az MNB elemzője a jegybank sajtótájékoztatóján.
A magyarországi bankok termékei továbbra is nagyon drágák, jelentősen javítani kell a hatékonyságukat és erőteljes innovációt kell végrehajtaniuk, emellett jelentősen fokozniuk szükséges a hitelkihelyezést – emelte ki Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Hitelezés 2019 című konferencián Budapesten.
Az MNB alelnöke szerint Magyarország „túlbankosított”,
a jövőben az országban elég lenne öt univerzális, nagy hitelintézet.
A fenntartható gazdasági növekedés támogatására szólította fel a bankrendszert, amihez a hosszú távú hitelállomány évi 12-14 százalékos növelése szükséges. „A bankrendszerben szükség lenne egy erőteljes konszolidációra is, eddig valójában »semmi« nem történt ebben a tekintetben, egyedül a takarékszövetkezetek összeolvadása csökkentette érdemben a pénzintézeti szereplők számát”
– mutatott rá az MNB alelnöke.
Jelentősen növelte eladásait az idei első negyedévben a BYD, Kína vezető elektromos- és hibridautó (NEV) -gyártója. A cég hihetetlen mértékben növekedett az elmúlt időszakban: az idén már több mint 750 százalékkal több elektromos autót adott el, mint az előző év hasonló időszakában.
A járműgyártó, amely a Daimler partnere Kínában, bejelentette, hogy a márciussal zárult három hónapban 73.172 elektromos és hibrid autót adott el, 146,9 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Ezen belül 45.487 elektromos autót értékesített, ami még jelentősebb, 755,8 százalékos növekedés.
Eközben a cég benzinüzemű autóinak eladása 45,9 százalékkal, 44.406-ra esett az idei első negyedévben.
Az Etiópiában márciusban történt katasztrófa után, a Boeing minden valószínűség szerint igen hosszú vesszőfutás elé néz, mivel fél éven belül a második gépe zuhant le, valószínűleg típushiba miatt, ugyanabból a szériából. A Max-8-as és 9-es változatokat a szerencsétlenség utáni néhány napban a világon mindenütt a földre parancsolták, és lent is tartják azokat eddig a pillanatig. A Boeing jelenleg is próbarepüléseket folytat a problémás típusok legyártott gépeivel, melyeket a légitársaságok rendeltek meg a vállalattól.
Ám közben perlik a céget a Boeing-részvényesek is, legalábbis egy csoportjuk már be is nyújtotta keresetét a chicagói szövetségi bíróságon.
A felperesek azért indítottak eljárást, mert a cég piaci értéke a március 10-én történt katasztrófa után két héttel 34 milliárd dollárt zuhant, és ezzel állításuk szerint jelentős káruk keletkezett, amiben viszont egyértelműen megállapítható a cég felelőssége.
Több mint 8 milliárd forintos beruházással bővítette székesfehérvári gyárát a Videoton Electronic Assembly Services Kft., a felépült új elektronikai szerelőcsarnokot fel is avatták.
Varga Mihály pénzügyminiszter az avató ünnepségen rámutatott, hogy a Videoton a fejlesztéseivel igyekszik lépést tartani a gyors változásokkal, mert ha nem tenné, lemaradna a versenyben, és nem lenne esélye az élmezőnybe kerülni. A kormány is ezt vallja, ezért támogatja a hasonló stratégiát előtérbe állító és a világszínvonalat megcélzó magyar cégeket – tette hozzá.
Magyarország mára a legjobb befektetési helyek közé került, amit mutat, hogy tavaly 98 nagy külföldi beruházás érkezett ide. Ezek összértéke meghaladta az 1380 milliárd forintot. Egyedül ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően 17 ezer új munkahely létesült.
Nem változtatott az irányadó kamaton az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa szerdai ülésén. A kormányzótanács a piaci várakozásokkal összhangban, változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,40 százalékos szintjét.
A testület arra számít, hogy az EKB irányadó kamatai legalább 2019 végéig szintjükön maradnak, vagy addig, ameddig szükséges annak a biztosításához, hogy az infláció középtávon továbbra is tartósan a 2 százalék alatti, de ahhoz közeli szintek felé tartson.
A kormány által elfogadott közlekedési stratégia szerint minden gyorsforgalmi útnak el kell érnie a határig, a megyei jogú városokat gyorsforgalmi úthálózattal kell összekötni, és el kell érni, hogy lehetőleg 30 percen belül mindenki (bárhol lakik is az országban) el tudjon érni egy gyorsforgalmi utat – ezt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter mondta, aki kiemelte: megépül a Debrecent és Békéscsabát összekötő autópálya.
A miniszter ismertette, hogy a teljes program költsége 3200 milliárd forint, amelynek jelentős részét (1800 milliárd forintot) a magyar költségvetés biztosítja.
A magyarországi gyorsforgalmi úthálózat mintegy 1300 kilométer hosszú, ezt a fejlesztési összegből 2400-2500 kilométeresre tudják bővíteni.
A Saudi Aramco olajóriás kötvényeire több mint tízszeres volt a túljelentkezés a meghirdetetthez képest. Ezzel az állami kézben lévő szaúdi olajcég több mint 100 milliárd dollár értékű ajánlatot kapott, ami azt jelenti, hogy a befektetők igyekeztek lecsapni a világ legértékesebb vállalatának tartott Aramcóban rejlő lehetőségre.
Mindezt úgy, hogy még a legnagyobb hitelminősítők is jelezték, az állami kézben lévő, nyílt piacon nem kereskedett vállalat átláthatósága erősen problematikus, ráadásul éppen az állami irányítás miatt a társaság jövője is kockázatoknak van kitéve. A jelenlegi tervek szerint egyébként az Aramco egy részét két éven belül vinnék tőzsdére.
Több mint 15 millió sikeres adatszolgáltatás történt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) online számlázó rendszerén keresztül alig több mint fél év alatt. Az eredményes bevezetést követően a végéhez ér a türelmi időszak, az adóellenőrök megkezdték azoknak a társaságoknak a vizsgálatát, amelyek továbbra sem tudják magas üzembiztonsággal, valós időben eljuttatni számlaadataikat az adóhatósághoz.
Az online számlaadat-szolgáltatás 2018. július 1-jei bevezetése óta drasztikusan, 185 ezer felhasználóról 314 ezerre emelkedett azoknak a száma, akik regisztráltak az adóhatóság Online Számla rendszerébe. Ezzel párhuzamosan 220 ezer fölé nőtt azoknak a gazdasági társaságoknak a száma, amelyek szolgáltattak már adatot a NAV ugyanezen rendszerébe.
Az adóhivatal jelen pillanatban már aktívan vizsgálja az adózók által teljesített adatszolgáltatást – hangsúlyozta Czöndör Szabolcs, a NAV főosztályvezetője egy szakmai konferenciáján.
Köszönhetően a népharagnak, a Burger King kénytelen volt visszavonni az egyik hirdetését, amelyben nyugati emberek pálcikával próbálnak elfogyasztani egy hamburgert. Az interneten bevezetett videós reklámot különösen azért találták „kulturálisan érzéketlennek”, mert abban egész Ázsiát a sok helyen étkezésre használt pálcikával azonosította az amerikai cég.
Beth Egan reklámszakértő szerint a Burger King esete két dologra is felhívja a figyelmet. Az egyik, hogy a közösségi média olyan ellenőrző szerepet tud betölteni a reklámiparban is, mint korábban semmi más. A másik, hogy a márkák kapcsán elvárás feléjük a fogyasztók iránti érzékenység. Egan szerint most már természetesnek kellene lennie, hogy a nagy brandek mögötti vállalatok tudjanak valamit vásárlóikról, szinte személyesebb módon is ismerjék őket. Így pedig azt is tudják, mi az, ami elfogadható számukra, és mi nem.
A magyar gazdaság idén 3,6 százalékkal, jövőre pedig 2,7 százalékkal nőhet a tavalyi 4,9 százalék után a Nemzetközi Valutaalap (IMF) honlapján megjelent, Világgazdasági kilátások, 2019. április (World Economic Outlook, April 2019) című tanulmány szerint.
A novemberben közzétett európai regionális gazdasági előrejelzéshez képest Magyarország hazai össztermékének (GDP) idei növekedési ütemét 0,3 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,1 százalékponttal emelték a Valutaalap elemzői.
Köszönhetően a dráguló olajáraknak, a Mol bruttó 3 forinttal emelte a 95-ös benzin és bruttó 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán. Az üzemanyagok ára még így is alatta marad a 2012-es értékeknek. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Kismértékben gyorsult az infláció március hónapban a KSH jelentése szerint, a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. Az elemzők 3,5 százalékot vártak a februári 3,1 százalék után. A tavaly októberi 3,8 százalékos inflációs adatot leszámítva a fogyasztói árak 2013 januárja óta nem emelkedtek ilyen mértékben egy év alatt. Az idényáras élelmiszerek és a dohánytermékek árának a vártnál gyorsabb emelkedésével magyarázták az infláció márciusi megugrását elemzők, akik az alapfolyamatok fennmaradása esetén újabb jegybanki szigorítás lehetőségét sem zárják ki.