Az ország, ahol éttermeket szólítanak fel-élelmiszer beszolgáltatásra

In this picture taken 18 July 2005, North Korean children eat their lunch at a government-run kindergarten in Taedong county, North Korea. South Korea began 26 July 2005 delivering 500,000 tonnes of rice to the impoverished North Korea after agreed to grant the North 500,000 tonnes of rice aid, days after Pyongyang announced it would return to six-nation talks aimed at ending its nuclear drive. AFP PHOTO/HO/POOL/WORLD FOOD PROGRAMME/Gerald BOURKE -- EDITORIAL USE ONLY -- / AFP / POOL / GERALD BOURKE

Célba vette az ország félig-meddig magánéttermeit: az észak-koreai rezsim: a kiszivárgott hírek szerint, egy tonna rizs beszolgáltatását követeli az állam nagyvárosok egyes vendéglátó helyeitől.

Ahogy az Origo megírta, néhány nappal ezelőtt lezajlott Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető második csúcstalálkozója. Bár a felek tárgyalásaik végén közös megállapodást nem fogadtak el, a találkozó után további egyeztetések várhatók a két ország delegációja között.

A csúcstalálkozóval párhuzamosan, számos elemzés látott napvilágot azzal kapcsolatban, merre tarthat a szankcióktól sújtott Észak-Korea gazdasága most, és valóban szolgálhat-e mintául az ország számára a vietnámi gazdasági modellváltás. Ezeket a kérdéseket az Origo ebben a cikkében mutatta be.

Ám miközben a világ a csúcstalálkozó fejleményeire volt kíváncsi, belső források szerint, a rezsim újabb tehertételt rótt ki, ezúttal egyes vállalkozásaira. Az észak-koreai hatóságok ugyanis egy tonnányi rizs beszolgáltatását követelik számos étteremtől, nem törődve azzal, hogy ez a lépés mennyire borítja fel azok üzletmenetét - állítja az észak-koreai ügyekre szakodosodott szöuli hírportál, a Daily NK.

Észak-Koreának van egy saját, állami tulajdonú, külföldi egységek működtetésében érdekelt étteremlánca, melyet ebben a cikkében mutatott be az Origo. A friss jelentések szerint azonban Phenjan a magántulajdonú, pontosabban az állami és a magánszféra határmezsgyéjén működő egységeket vette célba, hogy azoktól rizst követeljen az állam számára.

A rizs a latorállam legalapvetőbb élelmiszere, ami nélkül sem a háztartások, sem a vendéglátás nem képzelhető el.

Egy ottani forrás szerint, a a phenjani követelés nagyon nehéz helyzetbe hozta most a vendéglátóhelyek üzemeltetőit, mert a beszolgáltatás egyes helyek további működését veszélyezteti. Egy Dél-Phongjan tartományi informátor szerint, az egyik étterem, amelyet főként munkások látogatnak, ahonnan csak tudott, kölcsönkért és bevásárolt, hogy beadhassa az államnak az előírt mennyiséget - most viszont úszik az adósságban. Több más étterem háza tájáról is hasonló beszámolók érkeztek.

Gyerekek étkeznek egy észak-koreai állami óvodában Forrás: AFP/Gerald Bourke

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az utóbbi években némileg erősödött a magán, vagy részben magán szektor az országban. Sok új étterem nyílt, amikben viszont az állam könnyű célpontot lát szükségleteinek kielégítéséhez. Hírek érkeztek arról is, hogy azok, akik tagjai az állampártnak és éttermet nyitnak,

finom ajánlást vagy épp utasítást kapnak arra vonatkozóan, mit és milyen határidőre kell élelmiszerből vagy alapanyagból, beszolgáltatniuk.

Sinidzsu városában egy kilogramm rizshez 4680 észak-koreai wonért lehet hozzájutni. A helyi pénznek nemzetközi pénzforgalmi értéke nincs, de ez alapján kiszámolható, hogy egy tonna rizs ára

500 dollárnyi (kb. 140 ezer forint) wonnak felel meg.

Ez többszöröse a havi átlagjövedelemnek.

A beszolgáltatásnak vélhetően az az oka, hogy Phenjannak nem állnak rendelkezésre elegendő mennyiségben élelmiszer-alapanyagok ahhoz, hogy ellássa a mobilizált lakosságot. Kim Dzsongunnak ugyanis feltett szándéka, hogy befejezze a nagy állami projekteket, félbehagyott beruházásokat, előmozdítva a gazdaság fejlődését. Ehhez pedig - ahogy az Origo is megírta - az állami apparátus újra nagy arányban fogja munkára a lakosságot, azok rendes munkaidején túl is, kivezénylve a polgárokat a nagy beruházások helyszíneire.