Hét év alatt önvezető traktoroknak kell munkába állniuk Kínában

Képünk csak illusztráció, nem ez a traktor volt a tettes.
Vágólapra másolva!
Hét év alatt komoly eredményeket vár el Peking az ország több nagyvállalatától, amelyek együttműködnek új "okos" mezőgazdasági nagygépek, traktorok, kombájnok és hasonlók fejlesztésében - írja a Reuters. A kínai vezetés nem a technológiával akar villogni a világ előtt. A mezőgazdasági termelés ugyanis számos ellentmondástól terhes az országban, és a földművelés automatizálása legalább részbeni megoldást kínálhat ezekre.
Vágólapra másolva!

Ausztrália és az USA után most Kína is látványos lépéseket tesz a mezőgazdasági művelés automatizálásának irányába. A világ második legerősebb gazdaságában a lakosság élelemmel való ellátása hamarosan komoly kihívást jelenthet, ezért Peking nem is titkoltan, erőltetett menetben terelné ki az önjáró gépeket a földek művelésére.

Illusztráció Forrás: Mahindra

Nemcsak ipari, mezőgazdasági reform is kell

A kínai mezőgazdasági termelést ugyanis súlyos ellentmondások terhelik. Kína úgy szeretné fenntartható módon növelni a művelt földterületek nagyságát, hogy a jelenlegi birtokszerkezet elaprózott. A vidéki földművelő, rizstermesztő népesség jelentős része pedig még mindig csekély gépesítéssel dolgozik.

Minél kisebb a művelt terület, annál inkább kézi erővel végzik a munka nagy részét

- állapítható meg egy igazodási pontot jelentő szabály a kínai mezőgazdasági művelés kapcsán.

A birtokok pedig néha elképesztően picik. Az USA-val való összevetésben a kínai farmok területe jelentősen alatta marad az észak-amerikai gazdálkodásokénak. Míg ott átlagosan 180 hektáron folytatják a termelést a gazdálkodók, KÍnában 2,4 hektáron.

Kínában a farmok 90 százaléka kisebb mint 1 hektár, az USA-ban a gazdálkodók közel 90 százaléka legalább 5 hektárnyi területen dolgozik.

A betakarításban pedig az USA úgy ér el jobb eredményeket, hogy nagyjából 90 millió hektáron takarít be évente 500 millió tonna terménynagyságot különböző terményekből, kukoricából, szójából, rizsből, búzából. Kínának ennél valamennyivel kisebb termésátlaghoz 110 milló hektárra van szüksége.

A készülő kínai földreform ugyan részben arra épül, hogy megnöveljék a kis gazdaságokhoz tartozó területek nagyságát, ám ahol a gépesítés nincs megfelelő színvonalon, nehézséget jelenthet a művelés. Kína lakossága viszont többszöröse az USA-énak, tehát bármi áron, de meg kell termelni a szükséges mennyiséget az élelmiszeripari növényekből, úgy, hogy Peking közben kiterjesztené a művelt terület nagyságát is. Kis parcellákra ugyankkor nem érdemes drága technológiát beszerezni - ám a nagyobb területnél a földműveseknek meg keretük nem lenne erre.

Ezzel együtt jár a vidék másik problémája, az elöregedés. A fiatalok jelentős része ugyanis felhagy szülei, nagyszülei tevékenységével, és nagyvárosokba költözik. Ha ezek a demográfiai folyamatok folytatódnak, Kínában hamarosan nem lesz elegendő kéz a földeken, így mégis csak a technológia jelentheti a megoldást a helyzetben.

KÍnai szójabab Forrás: AFP/Imaginechina/Dycj

Nem is kell olyan sok traktor

Kínában korábban már erős állami támogatással, elindítottak egy komoly gépesítési programot a mezőgazdaságban.

Ez rövidtávon ugyan felpörgette az ország 60 milliárd dollár értékű mezőgazdasági gépiparát, ám hosszú távon tévútnak bizonyult.

Az elemzők szerint hiba volt olcsó, de gyenge minőségű traktorokkal elárasztani a földeket, és az átállásra nem is hagytak elég időt. A túl sok legyártott berendezés végül nem talált gazdára, így ez az erőltetett projekt eredménytelenül zárult.

Mindenesetre Peking továbbra is eltökélt az immár XXI. század technológiai színvonalán megvalósított gépesítést illetően. Ennek érdekében a Telematics Industry Application Alliance nevű ernyőszervezet kötelékébe terelték az ország legfontosabb gépgyártó vállalatait, valamint egyetemi ipari kutatóműhelyeket, illetve neves techvállalatokat is, mint például a Baidu-t. Utóbbi egy gépgyártóval együttműködve adaptálja kombájnok számára a korábban autókhoz és buszokhoz kifejlesztett Apollo nevű önvezető rendszerét.

Az egyik vállalat 2017-ben már be is mutatott egy önvezető traktort, de a fejlesztése annak is folyamatos.

A gépgyártó cégek képviselői egyöntetűen arról számolnak be, nyilánvaló számukra, hogy Kína élenjáró akar lenni az automatizálási és önvezető technológiák alkalmazásában.

Drága betakarítás lesz

Az is világos, hogy az automatizálást a művelés lehető legtöbb szegmensében szeretnék megvalósítani. A beszámolók szerint, az idei év első felében Kína több régiójában is megjelenhetnek az első önvezető, saját gyártású traktorok a földeken, egyelőre tesztelési jelleggel.

A megszólalók nem kételkednek abban sem, hogy a hétéves fejlesztési periódust Pekingben nagyon komolyan veszik, és megfeszített munkát várnak el az érintettektől.

Kérdés persze, mit szólnak majd a gazdálkodók akkor, ha nyomást gyakorolnak rájuk az új masinák beszerzésére, de forrásaik ahhoz nem lesznek.

Illusztráció Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Armin Weigel

A hírek szerint, a GPS alapú navigációval megtámogatott autonóm mezőgazdasági gépek akár négyszer annyiba is kerülhetnek, mint hagyományos társaik.

Ez azt jelenti, hogy egy traktorért akár 90 ezer dollárnak (kb. 25 millió forint) megfelelő összeget is fizetni kell majd.

Egyelőre nem világos, hogyan fogja a kínai vezetés ennek az erőltetett átállásnak a finanszírozását megoldani.