Új kamattámogatási hitelprogram indítását tervezi idén az agrártárca a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseinek és beruházásainak segítésére - mondta Nagy István agrárminiszter szerdán a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban, az AGROmashEXPO és Agrárgépshow szakkiállításon.
A termelőknek 2018. évi kérelmeik után már tavaly 187 milliárd forint közvetlen támogatást fizettek ki előleg és részfizetés formájában, a következő hetekben, hónapokban pedig további 230 milliárd forint kifizetésével segítik finanszírozásukat és jövedelemtermelő képességük fokozását.
A mezőgazdasági technológia fejlődése rohamos tempóban halad, aki nem ruház be, az véglegesen lemarad.
A versenyképesség növeléséhez beruházás szükséges, és el kell érni azt is, hogy a hozamnövekedés jövedelemnövekedéssel is járjon. A magyar agrártermelőknél jelenleg az egy hektáron megtermelt jövedelem az európai uniós gazdákétól elmarad, ezért is kellenek a technológiai beruházások.
A miniszter a szakkiállításon beszédében elmondta, hogy 2019 az építkezés évének tekinthető, a fejlődést a vidékfejlesztési program (vp) által már megítélt 620 milliárd forint beruházási támogatás ösztönzi. Ugyanakkor az ágazat versenyképességének javítása nemcsak a beruházásokon múlik, ezért készítették elő azt a törvénycsomagot, amelynek köszönhetően idén érdemben gyorsulhat az osztatlan közös földtulajdon felszámolása.
Törekednek a klímaváltozás okozta aszálykárok hatásainak csökkentésére, valamint az öntözéses gazdálkodás elterjesztésére és ösztönzésére. A kormány döntése szerint 2030-ig évente 17 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosítanak a mezőgazdasági öntözést szolgáló állami főművek fejlesztésére.
2019 első félévében megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ, emellett egyszerűsítik az öntözéses gazdálkodás kialakításával kapcsolatos eljárásokat, csökkentik az adminisztrációs terheket.
Fontos feladatként a Digitális Agrárstratégia (DAS) idei elfogadása is, elsőként a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési potenciált tennék kihasználhatóvá.
A digitális agrár-rezsicsökkentés célja egyrészt minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tétele, másrészt az állam, illetve az unió felé kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítése.
Mivel Magyarországon még nincs kiépült rendszere a mezőgazdasági vállalkozások generációváltásának, ezért a tárcánál megkezdték a generációváltás elősegítését célzó szakpolitikai program kidolgozását, amelyet több érdekképviseleti szerv bevonásával készítenek elő.