Óriási siker Magyarországon: közel 800 ezerrel dolgoznak többen

A 2010-es kormányváltás óta 785 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon, mint az azt megelőző években, és ez a kedvező tendencia a következő időszakban is folytatódhat. A foglalkoztatottság növekedésével párhuzamosan mostanra a munkanélküliek aránya is történelmi mélységbe zuhant. Elemzők szerint van még tartalék a bővülésben.

Ahogy az Origo is beszámolt róla, történelmi mélységbe zuhant a magyar munkanélküliség, míg ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottsági adat is kiemelkedő.

Magyarországon 2010-hez képest 785 ezerrel többen dolgoznak, akik közül 662 ezer ember az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el, s a kedvező tendenciák a foglalkoztatásban várhatóan 2019-ben is folytatódnak

– mondta Marczinkó Zoltán István, a Pénzügyminisztérium munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Ez azt jelenti, hogy ez a növekedés nem a közmunkaprogramba bejutott emberekből jön össze, hanem a versenypiac bővül.

Időközben kiderült, hogy

• a foglalkoztatottak átlagos létszáma elérte a 4 millió 494 ezer főt,
• míg a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra csökkent

a tavaly szeptember–novemberi időszakban.

A helyettes államtitkár megjegyezte, hogy a kedvező tendenciákat a foglalkoztatásban a pozitív gazdasági környezet és a kormányzati intézkedések segítik.

Ilyen intézkedés a társasági adó 9 százalékra történő csökkentése.

Marczinkó Zoltán István arra is kitért, hogy az egy hónappal korábban közzétett adatokhoz képest ugyan pár ezerrel visszaesett a foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatottság növekedésének többéves tendenciáját ez azonban nem befolyásolja. Munkaerőpiaci tartalékokat a helyettes államtitkár a nagyjából 170 ezer főre tehető munkanélküliek között, az inaktívak között és a 130 ezer közfoglalkoztatott körében lát.

Rekordalacsony a hazai munkanélküliség Forrás: Shutterstock

Egyre kevesebb a közfoglalkoztatott

A foglalkoztatottak létszáma 1 százalékkal magasabb, 4 millió 494 ezer fő volt tavaly szeptember–novemberben az egy évvel korábbihoz képest.

Bár ez nem tűnik nagy növekedésnek, de meg kell jegyezni, hogy a magyar munkaerőpiac már közelít a teljes foglalkoztatottsághoz, így a bővülés üteme is lassul.

Fontos adat, hogy

az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 93 ezer fővel nőtt,

ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 53 ezer fővel lett kevesebb. A külföldi telephelyen dolgozóké pedig a mintavételi hibahatáron belül változott.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 430 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban így 69,7 százalékra emelkedett a foglalkoztatottság.

Ebben a korcsoportban a férfiak rátája 76,8 százalékra, míg a nőké 62,7 százalékra nőtt.

Egyre több nő dolgozik

A 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta nem változott.

Ez azt jelenti, hogy 87 ezer férfi nem dolgozott, ami 3,4 százalékot jelent.

A nők esetében viszont a munkanélküliek száma 10 ezer fővel, 81 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,5 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent tavaly

szeptember–novemberben az egy évvel korábbihoz képest.

Munkanélküliség

A munkanélküliség átlagos időtartama 14,6 hónap volt, a munkanélküliek 38,5 százalék legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított. Idén november végén az egy évvel korábbihoz képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint

a nyilvántartott álláskeresők létszáma 5,5 százalékkal, 243,9 ezer főre csökkent.

Minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel van munkája Forrás: Origo

Harmadik helyen áll Magyarország

Magyarország európai viszonylatban is kiemelkedően teljesít, azzal, hogy mindössze 3,6 százalékra süllyedt a munkanélküliségi ráta.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal,

74,8 százalékra emelkedett.

Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, ez gyakorlatilag már teljesült is.

Ez az Európai Unióban Hollandiával és Máltával holtversenyben a harmadik legkedvezőbb arányt jelenti.

A hatéves bérmegállapodás, amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza, hozzájárul ahhoz, hogy a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben is tovább emelkedhessen a foglalkoztatottak száma.

A régiók között is folyamatosan csökkennek a különbségek, hiszen

2010 óta szinte valamennyi megyében a felére mérséklődött a munkanélküliségi ráta, ami a felzárkózás egyértelmű jele.

A közfoglalkoztatottak, az álláskeresők és az inaktívak munkaerőpiacra történő bevonására fokozott figyelmet fordítanak az elkövetkezendő időszakban, hiszen körükben még jelentős a munkaerő-tartalék. A keleti megyékben indított munkaerőpiaci program is hozzájárul ahhoz, hogy a közfoglalkoztatottak, inaktívak és álláskeresők közül egyre többen térjenek vissza az elsődleges munkaerőpiacra.

A képzésük, átképzésük segítségével az elkövetkezendő időszakban egyre közelebb kerülhetünk a teljes foglalkoztatottsághoz

– közölte a Pénzügyminisztérium.

A fizetések is egyre magasabbak Forrás: Shutterstock

Van még tartalék

Horváth András, a Takarékbank elemzője azt írja, hogy

• a feldolgozóiparban 14 ezer,
• az építőiparban 18 ezer új munkahely keletkezett,
• közszolgáltatások területén pedig 31 ezer új állás jött létre.

A piaci szolgáltatások területén 22, a mezőgazdaságban 16 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon.

A munkanélküliség ismét kissé csökkenő pályára állt, mivel az elsődleges munkaerőpiac még erősebb dinamikára kapcsolt.

Az elemző szerint 4-5 százalékos javulásra van tér

az ideális munkavállalási korú népességben összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb EU-s tagállamokkal.

Az aktív korú népesség létszáma alapján ez további 250-300 ezer új, betöltött munkahelyet jelent, ami már a teljes foglalkoztatottságot jelentené.

Tovább nőnek a bérek

A munkaerőpiaci helyzeten tovább javíthat, hogy január 1-től nyolc-nyolc százalékkal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum is. A munkaadói és munkavállalói oldalnak egy kétéves megállapodást sikerült nyélbe ütniük, így ennek köszönhetően jelentősen, 16-16 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum a következő két évben, ami évi nyolc-nyolc százalékot jelent.

Így előbbi 2020-ra bruttó 161 ezer forintra, míg utóbbi 210 600 forintra nő.

A felek bérajánlást is megfogalmaztak, amely a versenyszféra szereplőinél segíti elő a bértárgyalásokat. Az ajánlás szintén 2020-ig szól, évi nyolc-nyolc százalék. A megállapodásnak köszönhetően

2019-ben a minimálbér összege 149 ezer forint lesz, ezzel több mint duplájára emelkedik 2010-hez képest.

A garantált bérminimum 2019-ben 195 ezer forint lesz.

A 2016. novemberi hatéves bérmegállapodás értelmében 2019 júliusától újabb két százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, ami tovább mérsékli a vállalatok adóterheit. A munkáltatói adócsökkentés nagyobb teret ad a cégeknek a minél magasabb béremelésekhez.