A NAV mellé állt a Kúria a hibásan aláírt határozatok ügyében

Megszületett a Kúria jogegységi határozata a hibásan kiadmányozott NAV-határozatok ügyében: a határozatok hibás aláírása nem olyan súlyú hiba, ami miatt a határozatokat semmisnek kellene tekinteni. A jogegységi határozat a bíróságokra nézve kötelező, ezért a Kúria döntése számtalan, a NAV és az adózók között folyamatban lévő bírósági perre kihatással van.

A közelmúltban számtalan per indult a NAV ellen azon az alapon, hogy a NAV által kiadott határozatot nem a döntés meghozatalára jogosult személy, az ún. hatáskör gyakorlója írta alá, hanem a helyettese, és sok esetben az aláírásból a helyettes személye sem volt beazonosítható. A közigazgatási bíróságok ezekben a perekben a NAV határozatát rendszerint megsemmisítették és a NAV-ot új határozat meghozatalára kötelezték. A NAV határozatok megsemmisítése azért kardinális kérdés az adóhatóságnak és a vállalkozásoknak, mert

több bírósági döntés is szól amellett, hogy amennyiben az új határozat meghozatalának időpontjában az adózók adókötelezettsége már elévült, úgy a NAV az új eljárásban már egyáltalán nem hozhat marasztaló határozatot a vállalkozásokkal szemben.

Az ügyek sokasodó száma és hordereje miatt a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője kezdeményezett jogegységi eljárást, arra hivatkozással, hogy a bíróságok ítélkezési gyakorlata nem egységes.

„Ezeknek az ügyeknek a központi kérdése az, hogy egy adminisztrációs hiba az adóhatóság részéről járhat-e azzal a következménnyel, hogy az adóhatóság végérvényesen elesik az adó beszedésétől. A bíróságok eddig szigorú és az adóhatóságokra nézve kedvezőtlen álláspontot képviseltek.

A Kúria jogegységi határozata azonban elveszi a kérdés élét, mert a kiadmányozás körében elkövetett hibát nem tekinti semmisségi oknak

– nyilatkozta Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.

A Kúria hét bíróból álló jogegységi tanácsa az eljárása során figyelembe vette a Legfőbb Ügyész nyilatkozatát, továbbá a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének álláspontját, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszéke egyetemi tanárának véleményét is, továbbá az Alkotmánybíróság egy tavalyi – ugyancsak a kiadmányozás kérdéskörét érintő – határozatát is.

A Kúria bírái a jogegységi határozatban arra a következtetésre jutottak, hogy

a közigazgatási döntés kiadmányozójának aláírásával kapcsolatos hiba vagy hiányosság önmagában semmisséget nem eredményez, hanem csak eljárási jogszabálysértésnek minősül.

A Kúria döntésének hatására az adóhivatal jogszerűen fogja behajtani az eddig vitatott tartozásokat (képünk illusztráció) Forrás: Shutterstock

A Kúria álláspontja szerint nincs akadálya annak, hogy az adóhatósági döntést ne személyesen a hatáskör gyakorlója, hanem egy általa kijelölt más személy írja alá, kiadmányozza, és önmagában az sem teszi semmissé az így kiadmányozott határozatot, ha az aláíró személye az aláírásból nem beazonosítható.

Mindez természetesen csak akkor igaz, ha az eljárás egészéből, a döntés külső megjelenéséből, tartalmából megállapítható, hogy ténylegesen melyik hatóság járt el, és, hogy e hatóságnak volt jogszabályon alapuló hatásköre az ügyben való eljárásra, döntéshozatalra – derül ki a Deloitte Legal közleményéből.

A jogegységi határozat itt érhető el.