Száz évre eldőlt a világ legértékesebb, kísértetjárta sómezőjének sorsa

Salt on Salar de Uyuni. Landscapes od desert, Bolivia. Biosphoto / Marcio Cabral

Megszületett a megállapodás egy német nagyvállalat és Bolívia között a Salar de Uyuni nevű sósivatag készleteinek feldolgozásáról, adja hírül egy bányászati szakportál. Az egyezségnek több körülmény adja meg jelentőségét.

A bolygó egyik legkülönösebb helye Bolívia Salar de Uyuni nevű fennsíkja, illetve az azon húzódó sómező. Ahogy az Origo ebben a cikkében bemutatta, itt található a világ legnagyobb, kísértetlegendáktól övezett roncsvonattemetője, valamint az egyik legjelentősebb lítium-karbonát tartaléka. A sósivatag így turisztikai és geológiai értékén túl, az ipari termelés számára is különösen fontos.

A Salar de Uyni a világ egyik legértékesebb sómezője Forrás: AFP/Biosphoto/Marcio Cabral

Lítium nélkül ugyanis a jelenleg uralkodó standardok szerint nincsenek mobiltelefon-telepek, sem pedig elektromos autókba való akkumulátorok, hogy csak a legfontosabb ipari felhasználási területet említsük. A világ lítiuméhsége pedig folyamatosan növekszik, így egyáltalán nem mindegy, mi történik abban a szegény dél-amerikai országban, mely globális viszonylatban is az egyik legjelentősebb tartalékot tudhatja magáénak.

Ennek mértéke valóban rendkívüli.

A becslések szerint, a bolíviai fennsíkok összesen több millió tonna, feltáratlan tartalékkal rendelkeznek. A US Geological Survey jelentése szerint pedig a Salar de Uyuni önmagában 9 millió tonna lítiumot rejt, ami a világ ismert készletének 25 százaléka.

Más szakértők pedig hozzáteszik: ha ehhez hozzáadjuk a most még csak becsült tartalékokat, akkor

Bolíviára úgy kell tekinteni, mint amely egymaga a világ lítiumkészletének felét birtokolja.

Ez egyre fontosabbá teszi az országot a technológiai vállalatok számára. Ugyanakkor Bolívia vezetése már korábban egyértelművé tette, hogy bár a külföldi cégek nélkül egymaga nem képes hatékonyan megoldani a kitermelést, több akar lenni, mint pusztán a nyersanyagszállítója. A Morales-adminisztráció azt szeretné elérni, hogy legalább a feldolgozás egyes szakaszai helyben valósuljanak meg.

A fennsík több mint 3000 méterrel a tengerszint felett húzódik Forrás: AFP/Franck Fife

Bolíviát az is különösen érdekessé teszi a külföldi gyártók számára, hogy nemrégiben jelentős magnézium-lelőhelyekre bukkantak, és a készletek - becslés alapján - nagyobbak, mint Chilében vagy Argentínában. A külföldi vállalatok dolgát azonban nehezíti, hogy a bolíviai lelőhelyeket - így a sómezőket is - időről időre áradások sújtják, amelyek komoly kihívás elé állítják a helyben való feldolgozást.

Erre most egy német cég vállalkozhat, amely a Salar de Uyuni egyik nagy - és a világ második legnagyobb - lelőhelyére kötött megállapodást Evo Morales kormányával. Az ACI Systems vállalta, hogy együttműködik az állami tulajdonú lítiumipari céggel, és négy feldolgozóüzemet épít a sómezőnél.

A megállapodás része egy később felhúzandó, elektromos autókat kiszolgáló akkumulátorgyár építése is.

A kitermelt lítium 80 százaléka Németországba kerülne, de a cég azt mondta, más európai vállalatokkal is folytatnak tárgyalásokat a beszállításról.

A leghíresebb bolíviai "sóföld" Forrás: AFP/robertharding/Matthew Williams-Ellis

A megállapodás értelmében, a német és a bolíviai fél évente 40 ezer tonna lítium-hidroxidot szállít majd

2022-től kezdődően, 70 évre szóló koncesszió keretében.

Ez a megállapodás a lítiumtermelés átalakulásának egyik jele lehet. A Moody's azt valószínűsíti, hogy a következő évtizedben a kitermelés jelenlegi szerkezete alapvetően megváltozik. A mostani néhány, a piacot uraló nagyvállalat helyett sok kisebb cég jelenik majd meg, a dél-amerikai és ausztráliai nyersanyagra specializálódva.

A kereslet pedig óriásira nő.

A szakértők csak az elem- és akkumulátorgyártók részéről 650 százalékos igénynövekedést várnak 2027-re a mostani szinthez képest, miközben az általános piaci kereslet háromszorosára nő kilenc év alatt. Ugyanakkor egyesek megjegyzik, bár a gyártói felhasználás nőni fog, a kitermelés nagyobb sebességre kapcsolásával a 2020-as évek elején csökkenés várható a lítium világpiaci árában.