A koreai észjárás titkai

A reveller dances beneath lanterns at the Jogye buddhist temple following a lantern parade as part of a 'Lotus Lantern Festival' celebrating the upcoming Buddha's birthday, in Seoul on May 12, 2018. - Buddha's birthday falls this year on May 22. (Photo by Ed JONES / AFP)

A koreaiak sajátos személyiséggel és kultúrával rendelkeznek, amely egyáltalán nem hasonlítható össze több ázsiai országéval. A kereszténység, a buddhizmus, a konfucianizmus és a sámánizmus gyakorolta a koreai kultúrára és hagyományokra a legnagyobb hatást. A koreai észjárás című új könyv nemcsak a koreai kultúra iránt érdeklődők számára nyújt gondosan összeállított tudnivalókat, hanem azoknak is, akik meg szeretnék érteni a koreai emberek gondolkodásmódját.

A szerző, Boyé Lafayette De Mente nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy egy könyvben összefoglalja a koreai kultúra sajátosságait.

A kötet nem részekre vagy fejezetekre tagolódik, hanem címszavakra, vagyis egy-egy koreai kifejezésre.

ABC-rendben veszi sorra az újabb és újabb szavakat, amelyeknek nemcsak a jelentésüket kapjuk meg, hanem kulturális jelentőségüket is, végigvezetve szinte az egész koreai történelmen.

A leírásokban igen hangsúlyos a konfucianizmus és a buddhizmus, amelyeknek döntő hatása volt Korea életének minden szegmensére.

A kínai és japán megszállás is sarkalatos pontját alkotják a leírásoknak.

Boyé Lafayette De Mente: A koreai észjárás Forrás: Origo

A konfucianizmussal kapcsolatban például olyan fogalmak jelentését vizsgálja, mint az apakultusz (aboji), fiúkultusz (adul), a szellemekkel való kapcsolatban maradás (chang sung) vagy az anya szerepe (omoni).

A társas kapcsolatok, a kollektív felelősség és az öntudat témakörében sorra veszi többek között a tudat békéjét (anshim), a felelősségteljes döntést (chaegim), az arc megőrzését (chae-myun), a szégyen kultúráját (changpi), a szabadság erejét (chayu), a családnak való megfelelést (chib) vagy a logikusságtól való tartózkodást (nolli).

Nagy témakörök a Korea történelmében fontos jelentőséggel bíró fogalmak magyarázatai, valamint a szokások, hagyományok világába tartozók is.

A könyvből többek között megtudjuk azt is, hogy az ősi időktől kezdve egészen 1910-ig törvények tiltották a feleségek számára, hogy féltékenyek legyenek, még akkor is, ha férjük köztudottan hűtlen volt. Aki megsértette ezt az elvet, az régen az életével fizetett, később pedig válással és becsületvesztéssel büntették.

A mű végére kirajzolódik, hogy a kereszténység, a buddhizmus, a konfucianizmus és a sámánizmus gyakorolta a koreai kultúrára és hagyományokra a legnagyobb hatást, és ma már egyszerre vannak jelen, mindenfajta konfliktus nélkül.

A könyv nemcsak a koreai kultúra iránt érdeklődők számára nyújt gondosan összeállított tudnivalókat, hanem azoknak is, akik meg szeretnék érteni a koreai emberek gondolkodásmódját.

Ennek érdekében gyakran találkozunk olyan megjegyzésekkel a könyv olvasása során, amelyeket az író azoknak szán, akik Koreában vagy koreaiakkal szeretnének üzletet kötni.

A szerző korábban két kötetet is megjelentetett a japán és a kínai észjárásról is. A könyv a Pallas Athéné Kiadó gondozásában jelent meg.