Ezek a városok annyit termelnek, mint egy egész ország

Baidu to sell meal delivery business to ele.me: media China Chinese Baidu Ele.me Internet search engine meal delivery --FILE--View of an office building of Baidu in Shenzhen city, south China's Guangdong province, 29 April 2017.

Internet giant Baidu will
--FILE--View of an office building of Baidu in Shenzhen city, south China's Guangdong province, 29 April 2017. Internet giant Baidu will reportedly sell its meal ordering and delivery services to its rival ele.me. Citing sources, Caijing have reported that the two sides are in negotiations on a deal. Baidu may continue to hold shares in its delivery service but the proportion is unknown. The two sides haven't responded to the report yet. The news came as Baidu's meal delivery service failed to reach a deal with one of China's top parcel delivery services, SF Express.
Vágólapra másolva!
Meglehetősen nagy elemzői konszenzus mutatkozik abban, hogy Kína gazdasága már a második legerősebb az Egyesült Államoké mögött. Alig egy-két évtizede még csak megjósolták ennek bekövetkeztét, mára azonban valósággá vált. Kína nemcsak az európai húzóországok (Németország, Egyesült Királyság, Franciaország), hanem a sokáig az USA mögött álló Japán gazdaságát is maga mögé utasította. Ezt a körülményt próbálja új kontextusba helyezni a Visualcapitalist.
Vágólapra másolva!

A portál látványos ábrán mutatja be, hogyan aránylik Kína nagyvárosainak gazdasági teljesítménye egy-egy országéhoz. Az esetek jelentős részében pedig nem is fejlődő, elmaradott afrikai vagy ázsiai országról van szó. A jóléti skandináv államokkal éppúgy összemérhető egy kínai nagyváros teljesítménye, mint például Chilével, Angolával, vagy épp Új-Zélanddal.

De hogyan képes egyetlen város akkora bruttó összterméket előállítani, mint egy egész ország - még akkor is, ha az egyes államok között nyilvánvalóan óriási eltérések vannak lehetőségeiket tekintve?

Először is Kína viszonylag gyorsan vált gazdasági hatalommá, összeszerelő és másoló országból önállóan is ökonómiai és technológiai értéket teremtő állammá. Alig három évtizede a lakosság többsége még a szegénységi küszöb alatt élt, ám a statisztikák szerint 1990 óta több mint 800 millió ember emelkedett fel a kilátástalan életkörülmények közül.

Kína egyik legnagyobb technológiai cégének, a Baidunak irodaháza Sencsenben Forrás: Imaginechina/Zhu min - Imaginechina/Zhu Min

Másodszor, Kína jelentős tudást és tőkét koncentrál legnépesebb városaiban, tudatos régiófejlesztési törekvésekkel együtt. Noha Kína "húzótelepülései" közül jó néhánnyal találkozni a híradásokban vagy a tudományos igényű közleményekben, Kanton, Sencsen, Sanghaj vagy a speciális jogállású Hongkongon kívül még számos ilyen van.

Az országban több mint 100 fölött van az 1 milliónál népesebb városok száma.

Ezek többségében pedig rengeteg gyár és vállalat működik, jelentős termeléssel. Ami pedig a régiókat illeti: a Gyöngy-folyó deltájának egyre inkább összeérő nagyvárosai együttesen alkotják az ország egyik gazdasági bástyáját. A településekhez komoly innováció köthető, éppúgy, ahogy jelentős volumenű vízi áruforgalom bonyolítása is.

A folyó deltájának gazdasági teljesítménye évente 2,6 ezer milliárd dollár, nagyobb, mint Olaszországé.

Kína növekedését ugyan az adósságcsapda fenyegetése árnyékolja be, és sok kritikusa akad a zajló "Új Selyemút" projektnek is, de egyelőre nem látni, hogy az ország visszavenne a sebességből. A számítások szerint a 2017-2019-es időszakban az ország a világ úgynevezett reál GDP-jének 35 százalékát adja majd (a reál GDP csak a gazdasági mennyiségre koncentrál, és nem veszi figyelembe az árváltozásokat).

Az alábbi ábrán megtekinthető, mely kínai városok GDP-je mérhető össze valamely országéval. Az európai példák esetében a városneveket magyaros átiratban közöljük az ábrán, a nemzetközi kitekintésben angolszász átírással olvashatók Peking és Sanghaj kivételével. Peking egyébként az Egyesült Arab Emirátusok államával, Sanghaj pedig a Fülöp-szigetekével megegyező mértékű GDP-t termel.

S hogy Magyarország GDP-je összemérhető-e egyetlen kínai városéval? Igen. Csingtao városa a Sárga-tenger partján fekvő, jelentős ipari és haditengerészeti központtal bíró város. A város nevének jelentése "zöld sziget", és innen származik Kína legfontosabb, a városról elnevezett exportsöre is. (Csingtao GPD-je egyébként jóval nagyobb, mint Magyarországé, az összehasonlításnál nem a legközelebbi érték képezi annak alapját, hanem az országok egymáshoz viszonyított teljesítménye.)

A kínai városok gazdasági teljesítménye egyes országokéhoz képest Forrás: Visualcapitalist / Origo