A jólét növekedésének évtizede következhet Magyarországon

Kecskemét, 2015. január 20. Gyártósor a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában, ahol bemutatták az első hazai gyártású CLA Shooting Brake modellt 2015. január 20-án. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Egy, a közepes fejlettség státuszából kiutat biztosító, 2030-ig a jólét jelentős növekedését eredményező makrogazdasági pályát igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Növekedési jelentése, amelynek révén a következő 10 évben a jelenlegi 55 százalékos szintről Ausztria egy főre eső vásárlóerő-paritáson számított GDP-jének 80 százalékát érheti el az ország.

A program kiindulópontját a tanulmány úgy összegzi, hogy gazdaságtörténeti fordulatok eredményeként Magyarország fejlettsége az egyensúlyi helyzet megtartása mellett folyamatosan közeledett a nyugat-európai országok szintjéhez.

2010-et követően az ország sikeres stabilizációs perióduson jutott túl. A fiskális reformok és a monetáris politikai fordulat 2013-tól ismét felzárkózási pályára állította a magyar gazdaságot.

Az új modellt emelkedő foglalkoztatottság, az adórendszer reformja, a makropénzügyi egyensúly helyreállása, valamint a gazdaságot új, innovatív eszközökkel is támogató monetáris politika jellemezte.

A jövőre nézve a jegybank szakértői leszögezik: az organikus gazdasági növekedés fenntartásának fő motorja a tőkeintenzitás és a termelékenység jelentős növelése, a teljes foglalkoztatottság fenntartása, a reálbérek jelentős emelkedése és a magas gazdasági növekedés.

Mindez egy egyensúlyi pálya mentén történhet meg: ha a folyó fizetési mérleg tartósan pozitív marad, elérhető a teljes költségvetési egyensúly, a GDP-arányos államadósság jelentős csökkenése.

A komplex versenyképességi lépések megvalósulása esetén a jelentős mozgósítható termelékenységi tartalék miatt a kis- és középvállalatok munkatermelékenysége megduplázódik, míg éves átlagban közel 6 százalékkal emelkedik az egy főre jutó kibocsátásuk. Ehhez hozzájárulhat a magyar kis- és középvállalati szektor mérethatékonyságának jobb kihasználása.

Az MNB szakértőinek számításai alapján pusztán egy koncentráltabb kkv-szerkezet a szektor termelékenységét több mint 20 százalékkal tudná megemelni

- prognosztizálják a tanulmány szerzői.

A magyar kkv-k a már elérhető fejlett technológiákat is kevésbé használják, így tehát pusztán a rendelkezésre álló technológiák nagyobb penetrációja is jelentősen serkentené a hazai kis- és középvállalkozások teljesítményét.

A nagyvállalatoknál éves átlagban 3 százalékos növekedéssel számolnak a jegybank szakértői 2030-ig.

Gyártósor a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Az elemzés kitér arra is, hogy a magyar kis- és középvállalatok európai összehasonlításban alacsonyan innoválóknak számítanak, és a lemaradás mögött számos tényező húzódik meg, amelyek közül a legjelentősebbek a vállalkozói kultúra hiányosságai és a vállalatok és a felsőoktatási intézmények közötti gyenge együttműködési hajlam.

Számos tanulmány alapján arra következtet a program, hogy a kkv-k számára fontos innovációs ösztönzőt jelent a külpiacra lépés és a nemzetközi termelési láncokba való bekapcsolódás.

Az exportáló és az importáló vállalatok versenyképesebbek a külföldi és a hazai piacokon egyaránt. Az MNB szakértőinek becslése szerint hozzávetőlegesen 10 ezer új exportáló vállalat esetén érdemi termelékenység-növekedés érhető el.
Az állam szerepére áttérve a tanulmány kiemeli:

a gazdaságosabb állami működést, az állami létszám csökkentését az e-kormányzás jelentős mértékben képes segíteni, ezáltal munkaerőt szabadít fel a magánszektor számára.

Mivel a magánszektorban a termelékenység magasabb, mint az államiban, ezért a foglalkoztatás ilyen átrendeződése önmagában támogatja a makrogazdasági termelékenység emelkedését. Szabályozói oldalról az állam segítheti a rejtett gazdaság visszaszorítását, amelynek túlzott mértéke versenyhátrányt okoz a legálisan működő vállalkozások számára, és csökkenti a költségvetés bevételeit is.

Az állami hatékonyság nem csupán a termelékenység növeléséhez járul hozzá, hanem biztosítja azt az anticiklikus mozgásteret, amire a válságtapasztalatok alapján szükség van egy kiegyensúlyozott növekedési pálya eléréséhez

- állapítják meg egyebek mellett a jegybank szakértői.