Leszűrték az elbukott startup cégek tapasztalatait, meglepő az eredmény

A nemzetközi startupper honlap, a Thinkgrowth, a friss cégek bukásainak történetét dolgozta fel és ebből próbált tanulságokat levonni, hogy mások ne essenek bele ezekbe a hibákba.

A Thinkgrowth, a gyors növekedésű cégeket ötletekkel, történetekkel, háttéranyagokkal segítő nemzetközi honlap, több mint 100 elbukott startup adatait vizsgálva szedte össze, hogy mi volt bennük a közös, ami miatt kudarcot vallottak.

Az első és legkomolyabb probléma, ha kiderül, hogy végül is nincs piaca a tervezett terméknek.

Ezért az alapítók, akiket a várható siker köde és a hit a sikerben talán megrészegít, helyesebb, ha hideg fejjel a földre szállva előbb azt vizsgálják meg, kell-e a népnek az, amit kitaláltak. Rettentően sok idő, energia és nem utolsó sorban pénz takarítható meg ezzel a kontrollal.

A startupok túlnyomó többsége nem éri meg a három évet, így erre minden friss cégnek számítani kell, amelyik egy egyedi ötletet szeretne a piacra vinni.

Ugyan az elbukás lehet, hogy csak évek múlva következik be, a jelek azonban már általában előre láthatóak. A nem magánszemélyeknek, hanem cégeknek kínált szolgáltatásokat vagy termékeket értékesítő, ún. B2B startupok átlagosan egy évvel tovább húzzák, esetükben tehát négy év az átlagos idő, ami alatt tönkremennek. már ha erre sor kerül.

A lelkesedés önmagában kevés az üzleti sikerhez, először is a piaci fogadtatás felmérésére van szükség Forrás: Shutterstock

Mit lehet tenni? Először is, alapos tervezés szükséges. Ha nincs valaminek piaca, az el fog bukni. Ismerni kell a leendő célcsoport méretét, előzetes validációra, azaz felmérésre van szükség a potenciális vásárlók attitűdjének, na és nem utolsósorban pénztárcájuk vastagságának megállapításához.

A felmérést nem helyettesíti a marketinges, de marketinges is szükséges a sikerhez, aki feltétlenül legyen szakember!

De még itt is megtörténhet, hogy a vásárlók pozitívak, hatalmas biznisz látszik az ötletből, aztán a vásárlói kedvből mégsem lesznek forintok. Ezért egyrészt kellő mértéktartással kell kezelni a megkérdezettek válaszait, másrészt érdemes elemezni a viselkedésüket is, hogy van-e bennük kezdeményezőkészség a vásárlásra, ha valami újdonságot látnak.

Az üzleti startupok 20, a magánvásárlókat megcélzó startupoknak pedig 15 százaléka rosszul méri fel a várható költségeket, és kifut a költségvetéséből.

Kezdetben általában nem szükséges irodabérlésért, alkalmazottért fizetni, de főleg olyan termék fejlesztéséért nem, amiről még azt sem tudni, hogy megveszik-e.

Az üzlet nem építhető álomra.

Bár senki sem szeretné, hogy elbukjon az ötlete, mégis időben kell tudni leállni, ha már látszik a vég, hogy a további károkat megelőzzük. Az üzleti angolban ennek már neve is van, stop lossnak hívják, és nem csak a startup világban, de a tőzsdei kereskedés során is használják ezt a kifejezést.

Cikkünk a Magyaridők.hu írása alapján készült.