Hajzselétől, parfümöktől és légfrissítőtől fuldoklik a metropolisz

BEIJING, CHINA - DECEMBER 01: A man rides riding a tricycle with plastic bottles to be recycled on a day of heavy pollution on December 1, 2015 in Beijing, China. China's capital and many cities in the northern part of the country recorded the worst smog of the year with air quality devices in some areas unable to read such high levels of pollutants. Levels of PM 2.5, considered the most hazardous, crossed 600 units in Beijing, nearly 25 times the acceptable standard set by the World Health Organization. The governments of more than 190 countries are meeting in Paris this week to set targets on reducing carbon emissions in an attempt to forge a new global agreement on climate change. (Photo by Lintao Zhang/Getty Images)

Egyes mérési eredmények szerint, hajlakkok, zselék, dezodorok és légfrissítők a felelősek azért, mert Pekingben újra tragikus minőségű a levegő – írja az Asia Times. A városra rátelepedő szmogért ugyanis közvetve ezek a termékek is felelősek. A lakosok jelentős része azonban szkeptikus az állításokkal kapcsolatban.

Peking levegőjének minősége újra jelentős mértékben romlott. Egyes kutatók szerint az elővárosokkal együtt több mint 20 millió lakos otthonául szolgáló település problémáját ezúttal sem szabad félvállról venni.

A Pekingre rátelepedő, szemcsés, szuszpendált, azaz folyamatosan mozgó apró részecskékkel telített levegő 12 százalékát a különböző hajtógázas termékek használata adja.

Vannak, akik máris azt javasolják, korlátozni vagy akár be is kellene tiltani ezeknek a használatát.

Az egyik Wang Gengchen, a Kínai Tudományos Akadémia Légkörkutató Intézetének munkatársa. Aki úgy fogalmazott: egyes, egészségügyi szempontból kockázatos határértékek elérése köthető a hajzselék, aersolok és hasonlók használatához. Ezek ugyanis a légkörbe jutva, egyes fizikai és kémiai reakciók révén, megkötik a már eleve ott lévő szennyezőanyagokat. Így azok nehezebben tudnak távozni onnan.

Peking idén januárban: a várost megszállta a szénerőművek által kibocsátott anyaggal keveredő homok Forrás: AFP/Imaginechina/Wang jilin

Ez az állítás azért is figyelemre méltó, mert tavasszal a Peking fenntartható fejlődésével foglalkozó hivatal közzétett egy hasonló tartalmú jelentést arról, hogy a szennyezés 12 százaléka a nem ipari tevékenységekhez, hanem a lakosok személyes életviteléhez köthető.

Azt is közölték, hogy ez közelít ahhoz, amilyen mértékben az ipari termelés rontja a levegőt.

A hatalmas településen több mint 5 millió gépjármű közlekedik. Pekinget a közeli, széntüzelésű erőművek kibocsátása is szennyezi - ezek látják el a várost energiával. De rontják a levegő minőségét a Belső-Mongólia sivatagos területein keletkező homokviharokból a légkörbe jutó szemcsék is, melyek gyakran Peking fölött "csapódnak le".

Kormányzati ügynökségek évek óta szorgalmazzák az olyan megoldások elterjesztését, melyekkel legalább az emberi kibocsátás mértéke csökkenthető. Például 2008-ban az ott megrendezett olimpiai játékok kapcsán korlátozták az autók forgalmát, de még a mosodákét is, csak hogy valamennyiven tisztább levegőben mérhessék össze tudásukat a sportolók, illetve a látogatók is jobban érezzék magukat.

Ugyanakkor az bizonyos, hogy a belső égésű autók, valamint a szénerőművek lecserélésére még hosszú éveket kell várni.

Műanyag palackokat gyűjtő férfi kerékpározik a szmogos városban Forrás: Getty Images/2015 Getty Images/Lintao Zhang

A lakosok nagy része ugyanakkor szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a kozmetikai eszközeik és termékeik valóban számottevő módon felelősek Peking fuldoklásáért. Sokan közülük online felületeken jelzik kételyeiket, és hozzáteszik, ha így megy tovább, a szakértők legközelebb a szintén kibocsátással járó főzést vagy épp a gyertyák használatát veszik célba.