ENSZ: Az utolsó évtizedben vagyunk a klímaváltozás elleni harcban

Horizontal An iceberg is pictured in the western Antarctic peninsula, on March 04, 2016. Waddling over the rocks, legions of penguins hurl themselves into the icy waters of Antarctica, foraging to feed their young. Like seals and whales, they eat krill, a
An iceberg is pictured in the western Antarctic peninsula, on March 04, 2016. Waddling over the rocks, legions of penguins hurl themselves into the icy waters of Antarctica, foraging to feed their young. Like seals and whales, they eat krill, an inch-long shrimp-like crustacean that forms the basis of the Southern Ocean food chain. But penguin-watchers say the krill are getting scarcer in the western Antarctic peninsula, under threat from climate change and fishing. AFP PHOTO/EITAN ABRAMOVICH / AFP PHOTO / EITAN ABRAMOVICH
Vágólapra másolva!
Azonnali, átfogó cselekvésre szólítja fel a világ országait az ENSZ új jelentése a klímaváltozásról. A dokumentumot a Dél-Koreában zajló tanácskozáson mutatták be. Egyes tudósok szerint nagyon komolyan kell venni a most közétett figyelmeztetést, különösen a politikai döntéshozóknak.
Vágólapra másolva!

Azonnali hatékony intézkedésekkel, átfogó gazdasági szerkezetváltással elkerülhető a fokozódó éghajlatváltozás súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti kárainak zöme. Erre hívja fel a figyelmet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) új jelentésében, amely jelentős hatással lesz a közelgő ENSZ-klímacsúcsra, valamint az uniós és nemzeti álláspontokra.

Az IPCC az elmúlt héten a dél-koreai Incshonban ülésezett. Az eközben készült jelentés a 2015-ös párizsi egyezmény megvalósításának legfontosabb tudományos útmutatója a kormányok számára.

A 2015-ben 195 ország által aláírt párizsi klímaegyezmény célul tűzte ki, hogy a globális felmelegedést lehetőség szerint az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokon belül, vagy legalább 2 Celsius-fok alatt kell tartani.

Illusztráció Forrás: Getty Images/iStockphoto/flyparade/Ion Barbu

Az 1800-as évek közepe óta már egy Celsius-fokot emelkedett a hőmérséklet, amikor az iparosodás hatására megnövekedett a szén-dioxid kibocsátásának mértéke. Tudósok szerint ez az üvegházhatású gáz felelős elsősorban a klímaváltozásért.

Az 1,5 Celsius-fokos limit megtartásához „gyors, széles körű és példa nélküli” változásokra van szükség a föld- és energiahasználat, az ipar, az építkezés, a szállítás és a városok kialakítása és működése területén.

Ahhoz, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot,

az ember által okozott globális szén-dioxid-kibocsátás mértékét 2030-ra a 2010-es mértékhez képest 45 százalékkal kell csökkenteni, és az évszázad közepére nullára kell leszorítani.

Minden egyéb plusz gázkibocsátás esetén a szén-dioxid eltávolítására van szükség a levegőből.

A 728 oldalas tanulmány átfogóan mutatja be időjárás, klíma, gazdaság, az emberi egészség és az ökoszisztémák összefüggéseit. Egyik legfontosabb megállapítása az, hogy nagyjából egy évtizede maradt a világnak arra, hogy megakadályozza, a bolygó végérvényesen a szélsőséges felmelegedés útjára lépjen az emberi tevékenység következtében.

Illusztráció Forrás: AFP/Biju Boro

A tanulmány készítői arra is rámutatnak, ha a kormányoknak sikerülne visszafogniuk az emberhez kapcsolódó, a melegedést okozó hatásokat, azzal rengeteg nehézséget meg lehene úszni. Számításaik szerint, egyes nagy természeti katasztrófák – viharok, áradások – száma akár a felére is csökkenhet, és valószínűleg megállítható lehet a sarkköri jégtakarók olvadása is. Rengeteg állat- és növényfaj megmenekülhet a pusztulástól, és jóval kisebb szociális és gazdasági kárt okoznának az emberi betegségek is, kevésbé kellene tartani nagy világjárványok kialakulásától.

A jelentés szerint az áramellátásban a jelenlegi 25 százalékról 70 százalékra kell növelni a megújuló energiák alkalmazásának arányát 2050-re.

A szén-dioxid-leválasztás és -visszasajtolás (CCS) technológiájának használatával a gázüzemű erőforrások aránya 8 százalékra csökkenthető, a szénüzeműeké pedig 0-2 százalék közöttire.

Ha az átlaghőmérséklet növekedése túllépi az 1,5 Celsius-fokot, további szén-dioxid-csökkentő technikákra lesz szükség. A jelentés szerint azonban nagyobb mértékben nem bizonyított az olyan intézkedések hatékonysága, mint az erdőtelepítés, a bioenergia-használat és a szén-dioxid tárolása, illetve bizonyos kockázattal is járhatnak.

AZ IPCC jelentése szerint amennyiben nem 1,5, hanem 2 Celsius-fokkal emelkedne az átlaghőmérséklet, a tengerek szintje 10 centiméterrel növekedne 2100-ra,

az Északi-sarkvidék vizeiben nem évszázadonként egyszer, hanem évtizedenként legalább egyszer lenne jégmentes a nyár, a korallzátonyok pedig nem 70-90 százalékkal csökkennének, hanem teljesen megszűnnének.

Az IPCC jelentése kapcsán, Magyarországon az Energiaklub, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a GreenDependent Intézet, a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a Magyar Napelem Iparági Egyesület és a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség közös közleményt adott ki.

Megújuló energiákra kellene átállítani a világot Forrás: AFP/Imaginechina/Xu Zheng

A szervezetek szerint az IPCC jelentése rámutat:

mindannyiunk érdeke, hogy a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokon belül tartsuk a párizsi klímamegállapodás szellemében.

Mivel ma már egyfokos globális felmelegedésnél tart az emberiség, sürgősen cselekedni kell.

„Ha a jelen ütemben növekednek a globális üvegházgáz-kibocsátások, az 1,5 fokos küszöböt alig 20 év múlva túllépnénk”

– fogalmaznak.

A jelentés alapján a korábban kitűzött 2 Celsius-fokos felmelegedés nem biztonságos határ, mert az eddig előrejelzettnél sokkal nagyobb pusztítással járna: emberek tömegesen halnának meg az extrém időjárás, a hőhullámok miatt; az infrastruktúrákban, épületekben és a gazdaságban súlyos károk keletkeznének; tovább gyorsulna a növény- és állatfajok kipusztulása; hol a vízhiány, hol pedig a hirtelen lezúduló rengeteg csapadék tenné tönkre az élelmiszertermelést.

Ahhoz, hogy a felmelegedést 1,5 foknál megállítsuk, haladéktalanul meg kell változtatni a termelés és a fogyasztás szerkezetét úgy, hogy 2050-re az üvegházhatású gázok globális kibocsátása ne haladja meg a természet elnyelő képességét.

Ez azt jelenti, hogy energiahatékony, megújulóenergia-alapú gazdaságokká kell alakítani a most működőket.

Ha a világ megállana az 1,5 fokos melegedésnél, nagy valószínűséggel a jéghegyek is megmenthetők lennének Forrás: AFP/Eitan Abramovich

A csökkentés zömének pedig még 2030 előtt meg kell történnie. A világ országainak eddigi vállalásai viszont még messze nem elegendőek, mintegy 3,5 fokos felmelegedéshez vezetnének. A jelentés azt is világossá teszi: a halogatás sokkal többe kerül, mint ha ma meghozzák a szükséges éghajlatvédelmi intézkedéseket.

A szervezetek vezető képviselői arra is felhívják a figyelmet: Magyarország különösen érzékeny az éghajlatváltozásra, az alulfejlett régiók, települések fokozottan sérülékenyek.

Már ma is évről évre több százan halnak meg idő előtt az egyre sűrűbb és súlyosabb hőhullámok miatt, városaink hőcsapdává válnak. A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó légszennyező anyagok közvetlenül is rontják a magyarok egészségét. A felmelegedés óriási károkat okoz a gazdaságnak, az élelmiszer-termelésnek. Ennek fényében a magyaroknak élet-halál kérdés, hogy az éghajlatváltozást 1,5 fokon belül tartsuk – szól a megállapítás.