A sumér isten kapájától a drónokig: gépek és robotok a mezőgazdaságban

(180606) -- BEIJING, June 6, 2018 (Xinhua) -- An agricultural drone sprays in the rapeseed fields in Guling Village, Jiujiang of east China's Jiangxi Province, March 21, 2018. Over the last few years, unmanned aerial vehicles (UAVs) have increasingly embedded in everyday life all around China. The duties of these civil drones range from agriculture, transportation to entertainment. The commercial sector relies on unmanned platforms for a variety of services, including aerial photography, crop monitoring, rescuing, delivering and performances. The wide use of drones not only makes life more convenient, but also broadens the imagination of Chinese people towards the coming future. (Xinhua/Fu Jianbin) (lb) (zt)

Miközben mind nagyobb figyelem irányul a gazdaságban, illetve a hétköznapokban a robotizációra és annak a foglalkoztatásra gyakorolt hatására, a mezőgazdaságban például már régóta támogatják gépek a munkát - mutatja be összeállításában a Quartz. Azt egyelőre nem tudni, valóban elveszik-e a munkát majd a robotok az emberektől a jövőben, és ha igen, milyen ágazatokban. Az biztos, hogy a mezőgazdaságban a jelenleginél is nagyobb szerep juthat a legújabb technológiákat felvonultató eszközöknek.

Egy ősi sumér mitológiai történet szerint a jóságos Enlil isten azzal indította el az emberiség pályafutását, hogy megajándékozta a kapával. Azóta az emberek - legalábbis a történeti elemzések szerint - folyamatosan arra törekednek, hogy minél kevesebb idő- és energiaráfordítással ússzák meg a mezőgazdasági munkákat.

Kínai mezőgazdasági drón dolgozik egy repceültetvényen Forrás: AFP/Xinhua News Agency/Fu Jianbin

Forradalom forradalom hátán

A mezőgazdaság gépesítésének története több száz évre tekint vissza. Például 1789-ben nem pusztán az újkori történelmet elindító francia forradalom zajlott le, hanem más is: megkezdődött a cséplőgépek értékesítése, ami hozzájárult a földműveléssel kapcsolatos munkák lassú, de fokozatos átalakulásához.

1834-ben egy John Lane nevű férfi bemutatta az első fémekét, 1891-ben pedig John Froelich jött elő gázzal működő traktorával, amely óránként néhány kilométeres sebességgel is képes volt repeszteni.

1893-ban a Sunshine Harvester bemutatta az első, üzleti értelemben is sikeres kombájnt. 1948-ban pedig Frank Zybachnak köszönhetően megjelent az USA-ban az első önjáró, az ültetvény közepén haladó öntöző.

Kombájn betakarítás közben Forrás: AFP/Cultura Creative/Henry Arden

1982-re datálható a számítógéppel támogatott mezőgazdasági termelés kezdete: a Minnesotai Egyetemen összetett algoritmusokkal tervezték meg a betakarítási munkákat, illetve azok optimalizációját.

1997-ben pedig már egy GPS-szel is felszerelt automata traktor alakította ki az ágyásokat egy ültetvényen. 2012-ben Szingapúrban mutatták be a világ első vertikális farmját.

A fenntartható mezőgazdaság, azon belül is az élelmiszertermelés, a következő évtizedek egyik legnagyobb globális kihívása lesz.

Míg a fejlődő országokban - például - az jelenti a megoldandó feladatot, hogy elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű élelmiszer álljon rendelkezésre a növekvő népesség számára, addig a fejlett államok egészen más gondokkal küzdenek.

Az USA-ban és Japánban - két igen fejlett országban - is probléma, hogy a fiatalok tömegesen hagyják abba a gazdálkodást, amit felmenőik folytattak. A helyzet úgy áll, hogy egyes államokban a robotok nemhogy nem veszik el a munkát az emberektől, hanem egyre fontosabb lesz jelenlétük a földeken.

Kegyetlen gépeknek köszönhető a paradicsom, melyet úgy kódoltak, mint egy vadászgépet

Az 1950-es években két egyetemi kutató arra vállalkozott Kaliforniában, hogy végrehajtja a lehetetlen küldetést: paradicsomszüretelő gépet épít.

A lelkes automatizálók azonban hiába próbálkoztak újabb és újabb megoldásokkal, a gépeknek a termés túl puha volt, egyszerűen összenyomták azt szedés közben. A próbák alkalmával több veszett kárba, mint amennyit betakarítottak.

Az áttörés 1963-ban jött el. Kudarcaik után, a kutatók megfordították a problémát és így találtak arra megoldást. Ahelyett, hogy további gépekkel kísérleteztek volna, létrehozták a paradicsom leginkább egy vadászgép típusjelzését idéző, VF 145 kóddal ellátott variánsát. Ez olyan kemény volt, mint egy teniszlabda, és korabeli beszámolók szerint, elég ízetlen. Mindenesetre a szilárdsága lehetővé tette a kísérleti gépekkel való szüretelését.

A történethez hozzátartozik, hogy a következő három évben a kalifornai paradicsomtermesztők 85 százaléka gépi betakarításra állt át, 32 ezer mezőgazdasági munkás pedig elvesztette megélhetését. Sok termelő abba is hagyta a gazdálkodást, mert nem tudott profitot realizálni a gépi betakarítás miatt egyre csökkenő paradicsomárakon.

Robotnapszámosoké a jövő?

A mostani szezonban Angliában önvezető eszközökkel takarították be a búzát egy hektárnyi területről. Előtte a gépek tevékeny részt vállaltak a vetésben és a növények gondozásában is, ideértve azt is, hogy monitorozták növekedésüket, esetleges betegségeiket.

Vetőgép Forrás: AFP/Xinhua News Agency/Wang Kai

De hasonló megoldásokra van példa az állattartásban is, ahol például a korszerű fejőberendezések már arra is képesek, hogy monitorozzák a tartási körülményekben esetlegesen bekövetkezett változásokat, vagy jelezzék azt, ha egy állat körül valami probléma merül fel. A digitális megoldásoknak pedig különösen nagy szerep juthat Afrika és Ázsia szegényebb térségeiben. Nemrégiben pedig az Origo is beszámolt az egyik első, teljes önellátásra és "okos" helyi növénytermelési megoldásokra berendezkedő jövőtelepülésről.

Az USA középső és nyugati területein mind megszokottabbá vált a GPS-vezérelte traktorok látványa,

amelyek saját maguk határozzák meg optimális haladási útvonalukat.

Kínában drónok szórják szét a vetőmagot a nehezen megközelíthető területeken. Japánban pedig - ahol a leginkább csökken a farmerkedést választók száma a fiatalok körében - egyesek úgy vélik, akár egy-két generáción belül teljesen átállhatnak a drónokra és más technológiai eszközökre a mezőgazdaságban. Itt már a rizsföldek permetezését, sőt, műtrágyázását is főként drónok végzik.

Mezőgazdasági drón egy ültetvény felett Forrás: AFP/Xinhua News Agency/Hu Gaolei

A számok pedig makacs dolgok.

Egyes elemzések szerint egy mechanikus szőlőszüretelő akár 15 tonnányi termést is képes betakarítani egyetlen óra alatt. Egy salátafelszedő költsége ugyan meghaladhatja a 700-750 ezer dollárt is, de ára nagyjából egy év után megtérül.

Emellett számos adat bizonyítja, hogy a gépek sok szempontból hatékonyabbak ezen a téren, mint a kétkezi munkaerő.

Mindennek természetesen számos munkaerőpiaci, szociális, sőt, szentimentális vonatkozása van.

Ám azt is figyelembe kell venni, hogy valamennyi mérvadó előrejelzés arra figyelmezet,

jelentősen növelni kell a mezőgazdasági termelést ahhoz, hogy megfelelően lehessen élelmezni a Föld népességét.

Az ENSZ mellett a Világbank is hasonló álláspontot képvisel. Azaz 2050-ig a mostanihoz képest 50 százalékkal kell megnövelni a világ élelmiszertermelési kapacitását, hogy az elegendő legyen a megfelelő ellátáshoz.

Eltűnhet az élőmunka?

Rövidtávon a termelési folyamatoknak, a mennyiség növelését célzó erőfeszítéseknek, nem kedveznek például az olyan események, mint a zajló kereskedelmi háború. Ennek mezőgazdasági vonatkozásaiban, az USA és Kína mellett, elsősorban Kanada és Mexikó érintett.

Becslések szerint az amerikai farmereknek emiatt idén mintegy 13 százalékkal kevesebb bevételük lesz, amit Washington számukra nyújtott kompenzációval próbál ellensúlyozni.

Kiszorítja az automatizáció az élőmunkát? Forrás: AFP/Str

2010-ben a fejlődő országokban a lakosság 48 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott. 1950-ben még 81 százalék ez az arány.

Ugyanaz a mutató a fejlett országokban 2010-re 4,2 százalékra csökkent a hatvan évvel korábbi, 35 százalékos mértékről.

Például az USA mezőgazdasági munkásainak száma is csökkenő tendenciát mutat, de erre korábban már volt példa, mégpedig a traktorok megjelenése és elterjedése után.

Az is bizonyos, hogy egyes nemzetközi folyamatok, például a migráció átalakulása, egyes országokban való visszaszorítása elve csökkenteni fogja az élőmunka kínálati piacának nagyságát a mezőgazdaságban. A digitális átalakulás pedig folyamatos, nem hirtelen vagy rövid idő alatt lezajló jelenség.

Vagyis egyelőre nem lehet pontosan megmondani, hogy milyen módon alakítja át a mezőgazdaságot a digitális technológia és a robotizáció, és ez hogyan érinti a munkaerőpiacot, megváltozik-e az élőmunka csökkenésének jelenlegi tendenciája. Vélhetően jelentős különbségek lesznek az országok között a termesztett növények és a tartott állatok vonatkozásában is, a helyi társadalmi sajátosságokról és földrajzi-éghajlati viszonyokról már nem is beszélve.