Saját tartalékból oldjuk meg a munkaerőhiányt

Zalaegerszeg, 2018. szeptember 22. Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond Zalaegerszegen, a megyei önkormányzat díszközgyűlésén 2018. szeptember 22-én. MTI Fotó: Varga György

Kövér László, az Országgyűlés elnöke Azüzlet.hu-nak adott interjújában azt mondta, hogy Magyarországnak több olyan tartaléka is van, amelyet kiaknázva, saját erőből is képes megoldani a gazdasági növekedésből eredő munkaerőhiányt. De nem külföldiek révén: hazánk a patrióta gazdaságpolitika révén abban érdekelt, hogy a határon túli magyarok és vállalkozásaik otthon találják meg a számításaikat.

A Parlament házelnöke szerint az egyik tartalék, mely a mai munkaerőhiányra válasz lehet, a robotizációban, a technológiai fejlődésben rejlik, amivel munkaerő takarítható meg. Ez azonban önmagában nem képes választ adni a problémára. Akármennyire is kézenfekvő lenne, hogy külföldről próbáljuk megoldani a munkaerő-problémáinkat, ez ha fel is vetődne, akkor is csak nagyon óvatosan szabadna eljárni. Mert erre is van példa, hiszen az elmúlt évtizedekben az erdélyi, meg a más határon túli területekről Magyarországra települtek nélkül, több területen is sokkal rosszabb helyzetben lennénk. Példának okáért még a jelenleginél is sokkal nagyobb lenne az orvos- és nővérhiány.

A kormány stratégiai célja azonban az, hogy mindent megtegyen a határon túl, szülőföldjükön élő és dolgozó magyarok boldogulásáért a maga anyagi és politikai eszközeivel.

Kövér László arról beszélt az interjúban, hogy a demográfiai program reménybeli, hosszútávú eredményein túlmenően két lehetősége maradt Magyarországnak a munkaerőhiány kezelésére.

Az egyik az oktatási rendszerben rejlik, mely bár nem hoz rövidtávú eredményt. A másik pedig a magyarországi cigány népesség még nem integrált részének munkába állítása, ami a közmunka programban már elkezdődött.

Kövér László szerint jelentős tartalékok vannak még Magyarországon, mellyel a munkaerőhiány tompítható - az automatizáción kívül ilyen az oktatás, a közmunkaprogram, a demográfia és az állami munkaerő egy részének, továbbá a munkanélküli fiataloknak a versenyszférába terelése Forrás: MTI/Varga György

Az Országgyűlés elnöke szerint hasonló tartalékot jelentenek a munkanélküli fiatalok is.

Kövér László szerint egyértelmű eredményként könyvelhetjük el, hogy ma Magyarországon a fiatalkori, azaz a 15 és 25 év közötti korosztályokban mért munkanélküliségi ráta 10,5 százalék, azaz kevesebb, mint kétharmada az Európai Unió átlagának. A déli államokban 30-40 százalékot is meghaladó arányban is vannak munka nélkül olyan fiatal emberek, akiket nyugodtan be lehetne vezetni a munka világába.

Még egy további tartalék a demográfiában rejlik.

Az életkörülmények javulása már a születéskor várható élettartam meghosszabbodásában is megmutatkozik.Az élettartam és az egészségben eltöltött életszakasz meghosszabbodásával pedig lehetőség nyílik arra, hogy aki az érintett korosztályokból dolgozni akar – nem is feltétlenül csak azért, mert kevesli a nyugdíját, hanem azért mert továbbra is aktív életet szeretne – annak megkönnyítsék a munkavállalását és a megdolgozott jövedelemhez való hozzáférését. Ezzel pedig ezeket a korosztályokat is hosszabb ideig lehet még úgy megtartani az aktívak körében, hogy közben nem vagyunk rákényszerítve arra, hogy megemeljük a nyugdíjkorhatárt.

Szintén történelmi tradíció az állami bürokrácia túlburjánzása, amivel a kormány éppen most foglalkozik.

A munkanélküli mutatók kedvező aránya lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy az államigazgatás létszámát csökkentve, annak egy részét átterelje a piaci szférába. Ott ráadásul a munkabérek magasabbak is, mint az állami szférában. Ezáltal tehát jó eséllyel nem jár rosszabbul az, aki a piaci szférában lesz kénytelen elhelyezkedni.

A teljes interjú Azüzlet.hu-n olvasható el.