A Primera Air bejelentette, hogy a légitársaság 14 év után beszünteti tevékenységét. A Primera Air fapados légitársaság Birminghamből és a londoni Stansted reptérről indított járatokat Észak-Amerikába, köztük Torontóba, Washingtonba és New Yorkba.
A légitársaság legtöbb ügyfelét a skandináv államokból szerezte, akik olyan országokba utaztak nyaralni, mint Spanyolország, Görögország, Egyiptom, Olaszország és Törökország. A légitársaság bukását az okozta, hogy versenyezni próbált az olyan fapados vetélytársakkal, mint a Norwegian vagy a Wow.
A kormány 225 millió euró (73 milliárd forint) értékű hitelszerződést kötött az Európai Beruházási Bankkal (EIB). Varga Mihály pénzügyminiszter Vázil Hudákkal, az EIB alelnökével írta alá a megállapodást.
Varga Mihály ismertette, hogy a hitelt a következő három éven belül uniós programok társfinanszírozására költheti el Magyarország: közlekedésfejlesztési programokra, környezetvédelmi és energiahatékonysági célokra és az Európát összekötő hálózatok fejlesztésére. A hitelmegállapodás emellett ahhoz is hozzájárul, hogy az ország nagyobb arányban legyen képes lehívni az európai uniós forrásokat.
A teljes áfarendszerreform célja, hogy egyértelműsítsék a határokon átnyúló kereskedelemre vonatkozó szabályokat. A szabályozásra azért van szükség, mert az unió tagállamai évente csaknem 50 milliárd eurótól esnek el áfacsalások miatt.
A 15 és 25 százalékos érték közé eső általános kulcson túl a tagállamoknak lehetőségük lesz két kedvezményes kulcs és egy, a 0 és 5 százalék közötti kulcs alkalmazására is.
A kormány az Európai Unió Bíróságán megtámadta az uniós kiküldetési irányelv július 9-én kihirdetett módosítását, mert az új szabályok aránytalanul korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát.
A Miniszterelnökség szerint a kormány azt is sérelmezte, hogy az Európai Bizottság annak ellenére fenntartotta a javaslatát, hogy tizenegy tagállam nemzeti parlamentjének tizennégy kamarája - közte a magyar Országgyűlés – az úgynevezett sárga lapos eljárás megindításával kifogásolta a javaslatot.
A friss Nobel-díjas páros, Hondzso Taszuku és James Allison találmánya - az Opdivo - nemcsak a tudományos világot, hanem a gyógyszeripart is a feje tetejére állíthatja. Az Opdivo nevű immunterápiás orvosságot a japán Ono Pharmaceutical forgalmazza, és már idén 790 millió dollárnyi bevételt hoz a vállalatnak. A cég részvényeinek árfolyama nemrég 6,9 százalékot emelkedett.
Az Opdivóval történt kezelések sikeresnek bizonyultak a rák elleni küzdelemben. Azonban a gyógyszer nagyon drága, egy éves adagja 260 ezer dollárba (73 181 000 forintba) kerül. A japán állam viszont az államháztartásra nehezedő nyomás miatt úgy döntött, hogy csökkenti az Opdivo árát. A Ono Pharmaceutical az idei évet várhatóan 277 milliárd jen bevételével zárja, ebből pedig 40 milliárd jen kizárólag az Opdivónak köszönhető.
Az elektromos autókat gyártó Tesla árfolyama 17 százalékos pluszban, 310 dollár körül is járt a New York-i tőzsdén részben arra a hírre, hogy a cég a terveknek megfelelő számú Model 3 autót gyártott a harmadik negyedévben.
Erősítette a cég árfolyamát az is, hogy az amerikai értékpapírpiaci felügyelet (SEC) és a befektetők megtévesztésével megvádolt Elon Musk a múlt hétvégén megállapodott abban, hogy lemond a vállalat elnöki tisztségéről, de ő marad a vezérigazgató, valamint fizet 20 millió dolláros bírságot a tőzsdei kivezetésről szóló, az árfolyamot erősen megmozgató váratlan Twitter-bejegyzéséért.
A kormány célja, hogy megmaradjon a fegyelmezett költségvetési politika, ami ráadásul az államadósság folyamatos mérséklődéséhez is vezet. Ugyanakkor több területen is javítani kell a versenyképességet, és ezek előmozdítására konkrét törvényjavaslatokra kell számítani a következő hónapokban. Jelenleg nagyjából 4,5 millió ember dolgozik, de nem lehet elvetni annak lehetőségét, hogy ez 5 millióra emelkedjen.
Varga Mihály kifejtette, hogy a fiatal, aktív korosztály foglalkoztatásában nincs probléma, ugyanakkor 150 ezer munkanélkülinek kellene munkába állnia közfoglalkoztatás révén. Ugyanakkor a legfontosabb csoport a nyugdíjas korúak munkába való visszatérése. Varga Mihály szerint jelenleg 35-40 ezer idős ember dolgozik, de reális célkitűzés, hogy akár tízszer ennyien térjenek vissza a munkaerőpiacra, ezt pedig járulékmentességi kedvezményekkel az állam is támogatja.
Mintegy 3000 tonna, a kiskereskedelmi forgalomba már bekerült marhahúst hívnak vissza az USA-ban. A híradások szerint a szakemberek szalmonellajárványként kezelik az esetet, miután 16 tagállamból összesen mintegy 60 megbetegedésről érkeztek jelentések.
A visszahívás az arizonai JBS Tolleson nevű cég termékeit érinti. Hírtelevíziók beszámolója szerint a visszahívott termékeket július 26-a és szeptember 7-e között csomagolták, és szerte az országban bekerült a nagy kiskereskedelmi láncok, illetve húsárukra szakosodott kereskedések.
Orbán Viktor miniszterelnök közölte, hogy idén is lesz nyugdíjprémium-kifizetés, és minden számítás szerint nagyobb lesz, mint legutóbb volt. A kormányfő beszámolt továbbá arról, hogy ebben az évben eléri a 230 ezret azoknak a nőknek a száma, akik igénybe vették a 40 évnyi munka utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét.
A kormány célja, hogy Magyarország képes legyen a biológiai reprodukcióra, ennek érdekében pedig erőteljes családpolitikát folytat. A miniszterelnök megjegyezte azt is, hogy 2010 előtt minden évben csökkent a nyugdíjak értéke, azóta azonban ez megváltozott, sőt tavaly már nyugdíjprémiumot is fizettek, amely idén is megtörténik. Sőt, mivel a gazdasági növekedés ebben az évben 4 százalék fölött lesz, közel a 4,5 százalékhoz, a nyugdíjprémium vélhetően nagyobb lesz, mint legutóbb volt.
A héten rég nem látott mélyrepülésbe kezdtek a Tesco részvényei a londoni értéktőzsdén: 8-10 százalék körüli mínuszban tartózkodnak, miután a társaság a várakozásoktól némileg elmaradó eredményről adott számot.
A részvények árfolyamának zuhanását látszólag semmi sem indokolja, hiszen a Tesco jól teljesített üzleti évének első felében. Jelentősen emelkedett a társaság eredménye a 2018-2019-es üzleti év első felében, de a közép-európai üzletág valamelyest visszaesett, mindenekelőtt a vasárnapi nyitvatartás lengyelországi szabályozásának módosulása miatt. Lengyelországban ráadásul több veszteséges áruház bezárását tervezik.
Az uniós tagállamok pénzügyminiszterei döntöttek arról, hogy támogatják a magyar kormány azon kérését, amely a kisvállalkozásoknak jelentős adócsökkentést és egyszerűsítést biztosíthat. A döntés értelmében akár már jövőre négymillió forinttal 12 millió forintra emelkedhet az általános forgalmi adót (áfa) érintő mentesség felső összeghatára a legkisebb vállalkozásoknál.
A Varga Mihály pénzügyminiszter szerint több mint 600 ezer adózónak jelenthet könnyebbséget, ha az alanyi áfamentesség jelenlegi nyolcmillió forintos felső határa tizenkétmillió forintra nő. Az összeg megegyezik a kisadózó vállalkozások (kata) bevételi határával, hiszen a kedvezményes adózás határa ott is évi tizenkétmillió forint.
Az üzemanyag ára szerdán változott először, akkor a benzin literenkénti ára bruttó 5 forinttal 401 forintra emelkedett, a gázolaj ára pedig bruttó 6 forinttal, 421 forintra nőtt. Majd pénteken a benzin 5 forinttal, míg a gázolaj 6 forinttal drágult. Az árváltozással a benzin 406 forintra, a gázolaj 427 forintra drágul literenként.
A KSH adatai szerint augusztusban 1,5 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 4,5 százalékkal emelkedett a kibocsátás. A kiigazított adat gyorsulást mutat az előző havi 3,9 százalékos növekedés után.