Vajon mi a hasonlóság Velence városa és a világ 15 repülőtere között?

NEW YORK, NY - JANUARY 05: La Guardia Airport awaits arriving flights after runways were plowed of snow on January 5, 2018 in the Queens borough of New York City. Under frigid temperatures, New York City dug out from the "Bomb Cyclone." John Moore/Getty Images/AFP

Ugyanaz a veszély lóg Damoklész kardjaként a világ nagy repülőtereinek egy része felett, mint amely - például - az olaszországi Velence világhírű városa felett is. Ez pedig nem más, mint a természet ereje. A globális felmelegedés miatt is emelkedő tengervíz-szint azzal fenyeget, hogy időről-időre víz alá kerül a nagy légikötők egy része, hasonlóan Velence óvárosához, hiszen a Szent Márk teret és környékét is többször elöntötte a tenger és az esővíz az elmúlt években. De az olyan hurrikánok, mint a Sandy és a Harvey, szintén komoly és drága problémát jelentenek az üzemeltetőknek.

Hongkong és Kína egyes repülőterei éppúgy veszélyben vannak, mint Észak-Amerika hasonló célú létesítményei. De a japán Kansai Nemzetközi Repüléren - Oszakához közel - a brutális Jebi-tájfun okozott komoly károkat. Tavaly augusztusban pedig a Harvey hurrikánnak köszönhetően, szó szerint víz alá került a West Houston repülőtér Texasban, annyira, hogy a repülők parkolóhelyeit és a gurulópályák egy részét, egyetlen összefüggő vízréteg borította.

A La Guardia reptér: a víz veszélyében Forrás: AFP/2018 Getty Images/John Moore

A Reuters megjegyzi, hogy a világ 50 legforgalmasabb repülőtere közül 15 kevesebb, mint 30 lábbal épült csak a tenger szintje fölé (1 láb = 30.48 cm). Így ezek különösen kitettek a klímaváltozás hatásainak.

A Fitch Solutions szakértői szerint, a katasztrófák mind a biztosítók, mind a befektetők számára fenyegetést jelentenek.

A becslések szerint globálisan jelenleg mintegy 262 milliárd dollár értékben zajlanak repülőterekkel kapcsolatos fejlesztések, bővítések.

Így a természeti csapásoknak kitett anyagi javak értéke egyre nagyobb lesz.

A Maldív-szigetek egyikén nemrég kínai pénzből megépült új kifutópálya: hiába tervezték óriásira teherbírását, a víz elöntheti Forrás:AFP/ Imaginechina/Pan zhiwang

A természeti csapásoknak, viharoknak már a közvetlen kárhatásuk is óriási. A Sandy miatt tavaly 17 ezer légi járatot kellett törölni, a légitársaságok világszerte 500 millió dolláros bevételkiesést szenvedtek el az Eurocontrol adatai szerint.

A közvetlen károkon túl, a katasztrófáknak hosszabb távú, súlyosabb hatásaik lehetnek, mert a védekezés költségei jelentős ráfordításokat jelentenek a főként állami tulajdonban és befektetési alapok - például nyugdíjalapok - tulajdonában lévő repülőtereknél.

Csak a Moody's-nak 174 milliárd dollárja nyugszik repülőterek működtetéséhez köthető alapokban.

Felvétel Izumisakai-ról, Oszaka prefektúrában, a Jebi tájfun szeptember eleji pusztítása után Forrás: AFP/The Yomiuri Shimbun/Yomiuri/Naoya Masuda

Vannak persze pozitív tapasztalatok is.

Várhatóan néhány héten belül átadják Isztambul új nemzetközi repülőterét. A világ egyik legnagyobb, a Fekete-tengernél épült légikikötőjének 12 milliárd dolláros költségébe belekalkulálták a tengervíz elleni védekezést is. Szingapúr esetében pedig a modellezés alapján, 2100-ra a tengerszint emelkedése eléri a 76 centimétert, ami komolyan veszélyezteti a Changi Airport-ot. Itt biztosan csak jelentős költséggel lehet a kifutópályákat megóvni a víztől. Az is biztosnak látszik, az új terminált csak jóval magasabban, méterekkel a tengerszint felett fogják felhúzni hozzá.

San Francisco süllyedő repülőterénél a védekezés - egy megvalósíthatósági tanulmány szerint - 383 millió dollárba kerül.

A szakértők egyetértenek abban, bármennyibe is kerül, a szükséges fejlesztéseket, elvezető csatornák építését, a kifutópályák megerősítését, minél hamarabb el kell kezdeni az érintett repülőtereken. Minél később történik meg, a költségek annál nagyobbak lesznek.