Személyi kölcsön: mi áll a háttérben?

Öt banki hirdetésből minimum kettő személyi kölcsönt kínál. Mit kell tudni erről a kölcsöntípusról, melyből havonta 25-30 ezer új szerződés születik? Mire kell vigyázni, hogy ne égesse meg magát a hitelfelvevő? Gyakorlati információk a Bankmonitor.hu-tól.

Három évvel ezelőtt havonta jellemzően 8-9 milliárd forint értékben vett fel a magyar lakosság személyi kölcsönt. Ugyanez a szám ma 40 milliárd forint felett van. Ez havi 25-30 ezer új szerződést jelent.

A hitelfelvételi kedv láthatóan meglódult, így érdemes egy kicsit a színfalak mögé nézni.

Mik az alapvető jellemzői a személyi kölcsönöknek, és hogyan kerülhetők el a borzasztóan vonzó banki ajánlatokat követő csalódások?

Illusztráció Forrás: Dreamstime

A személyi kölcsön, szemben a lakáshitellel és autólízinggel, a bank által fedezet nélkül nyújtott hitel. A bankok a kölcsön megítéléséről főként az igénylő igazolt jövedelme alapján döntenek, ez alapján valószínűsítik, hogy visszakapják-e majd a pénzüket. Az adósok egy jelentős részének döntő tényező, hogy nem terhelik meg a lakását.

A cél ugyanis, hogy „legrosszabb esetben se” vihesse el a bank a meglévő lakást.

A személyi kölcsön nemcsak fedezet nélküli, de szabadon felhasználható is. A leggyakoribb hitelcélok között szerepel az autóvásárlás (idősebb járművek esetén kedvező alternatíva lehet a lízinggel szemben), a lakásfelújítás, fedezetként nem elfogadható, kis értékű ingatlan megvásárlása, vagy kisebb értékű lakásfelújítás.

A személyi kölcsön népszerűségének növekedése mögött

meghatározó tényező a kamatok csökkenése,

mely egyrészt az alacsony általános kamatszintnek, másrészt a bankok között egyre erősebbé váló versenynek köszönhető.

Az alábbi táblázat bemutatja, hogy hol találhatók ma a különböző jövedelmi szintek mellett a személyi kölcsönök kamatszintjei és az adott hitelösszeghez tartozó törlesztőrészletek. Amennyiben a jövedelem hivatalosan is igazolható, és nem áll a hiteligénylő próbaidő alatt, a feltüntetett hitelösszegek reálisan elérhetők.

A csalogató banki ajánlatok és a valóság

A reklámokban szembejövő, kiemelten kedvező személyi kölcsönök jellemzően 7-9 százalék közötti kamatszintet tartalmaznak. Sok bank esetében azonban 15-19 százalék közé ugrik a kamatszint amennyiben:

• a kölcsön összege nem ér el egy jelentősebb értéket (pl. 2-3 millió forint),
• a hiteligénylő nem kívánja az adott bankba érkeztetni a jövedelmét,
• a hiteligénylő fizetése elmarad a bank által megcélzott szinttől.

A legtöbben a hibát ott követik el, hogy megtetszik nekik egy kölcsönajánlat csalogató kamatszintje,

elindítják az igénylést és fejben már el is költötték a pénzt, amikor kiderül, hogy bizony az adott esetben ez most 3 ezer Ft-tal több havi törlesztést eredményez... „Maradhat?”

Illusztráció Forrás: Dreamstime

Mindez egy élő példán: 1,5 millió forint – végig fix kamatozással rendelkező – személyi kölcsönt szeretnénk felvenni 150 ezer forint nettó jövedelemmel 5 éves futamidőre. A legjobb ajánlatok ezen feltételekkel 10 százalék körüli kamatszinten elérhetők (32.300 forint havi törlesztés). Az átlagos piaci ajánlat 14 százalékos kamattal és 35.200 forint havi törlesztővel rendelkezik. A rossz döntés hatása tehát 174 ezer forint teljes különbséget fog eredményezni a futamidő alatt, ami a felvett 1,5 millió forint kölcsön több mint 10 százaléka!

Ezért érdemes a bankpiaci ajánlatokat komplexen bemutató személyikölcsön-kalkulátort használni

Fenyeget a jövőbeli kamatemelés?

Az elmúlt hónapokban a lakáshitelek esetében kapott nagyobb publicitást a kamatok enyhe emelkedése. Több mint hatéves folyamatos kamatszintcsökkenés után érthető, hogy némi port vert fel a trend megfordulása.

Az emelkedő kamat növekvő törlesztőrészletet jelent.

Hogyan csapódik le mindez a személyi kölcsönök esetében? Két nagy különbséget lehet kiemelni:

1. a banki ajánlatok döntő többsége, 80 százaléka a futamidő alatt fix kamattal rendelkezik.
2. a személyi kölcsönök futamideje sokkal rövidebb, mint a lakáshiteleké: 15-20 év helyett 5-6 év az átlagos futamidő. Minél rövidebb egy hitel futamideje, annál kisebb mértékben hat a törlesztőrészletre a kamatemelkedés (míg lakáshiteleknél egyszázaléknyi kamatemelés 8-9 százalékot is lökhet a havi törlesztőn, ugyanez a személyi kölcsönök esetében 1-1,1 százalék).

Mi dönti el, hogy ki mennyi hitelt vehet fel?

Tömören: az igazolt jövedelem és a már meglévő, korábban felvett hitelek havi törlesztése a meghatározó.

A bankok a mai gyakorlatban jellemzően az igazolt havi nettó jövedelem 40 százalékig terjedő törlesztéssel rendelkező kölcsönt hagynak jóvá az igénylőnek. Ha egy 200 ezer forintos havi nettó jövedelemből indulunk ki, akkor 80 ezer forintos törlesztőrészletet vállalhat maximum az adós. Ez 5 éves futamidő esetén 3,5-3,7 millió forint személyi kölcsönt eredményez.

Más a helyzet, ha a hiteligénylőnek van már meglévő hitele.

A példa kedvéért feltételezzük, hogy autólízinget fizet 40 ezer forint havi törlesztővel. Ebben az esetben 1,75-1,85 millió forint a felvehető hitelösszeg.

Illusztráció Forrás: Dreamstime

Nem a hitelösszeget, hanem a kölcsönhöz jutást befolyásolják még az alábbi tényezők:

• Életkor: 21 év alatt jellemzően nem szeretnek a bankok személyi kölcsönt jóváhagyni.
• A jövedelem mellett fontos, hogy ne álljon a hiteligénylő próbaidő alatt a munkáltatónál.
• Aki a KHR-listán szerepel – csakúgy, mint más hitelt – személyi kölcsönt sem kaphat (az elenyésző, nem banki kivételeket inkább érdemes kihagyni, mert nem segítik, hanem inkább rontják az adós élethelyzetét).

Gyakorlati tanácsok a személyi kölcsön felvételéhez

1. A legfontosabb (mint minden hitelnél), hogy át kell gondolni, valóban szükségünk van-e a hitelre, az új hitel tartósan hozzájárul-e az életminőségünk javulásához, és biztosan, anyagi feszültségek nélkül teljesíthető a család számára a havi fizetési kötelezettség.
2. Nem érdemes az első csalogató ajánlatot elfogadni, az alapos választással százezer forint feletti összeget takaríthatunk meg (lásd fenti példa).
3. Sokan elfeledkeznek meglévő folyószámla-, vagy hitelkártyához kapcsolódó hitelkeretükről, mely negatívan befolyásolja a személyi kölcsön felvételét.
4. Bár kisebb a személyi kölcsönök esetében a kamatemelkedés kockázata, mint a lakáshiteleknél, a növekvő piaci kamatok miatt most érdemes a fix kamatozású konstrukciókat preferálni.
5. Csakúgy, mint bármilyen egyéb hitel esetén, másfél-két évente kötelező felülvizsgálni a meglévő hitelt, és ha van kedvezőbb ajánlat, akkor meglépni a hitelkiváltást.
6. A kölcsön felvételét követően, ha nagyobb összegű megtakarítást sikerül összegyűjtenünk, akkor érdemes a kölcsönt részben vagy egészében idő előtt visszafizetni (a kölcsön kamata ugyanis definíciószerűen magasabb, mint a kockázat nélküli megtakarítással elérhető hozam).