KSH: Tovább nőtt a foglalkoztatottak száma

Folytatódhat a termelés

A június-augusztusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 484 ezer volt, 39 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,8 százalékponttal 69,4 százalékra emelkedett egy év alatt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 90 ezerrel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 42 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig 9 ezerrel csökkent.

A 15-64 évesek körében a gazdasági aktivitási ráta 72,1 százalékos volt, ami 0,5 százalékponttal jobb az egy évvel korábbinál.

Az inaktív népesség létszáma 41 ezerrel csökkent, az aktív népesség létszáma azonban csak egy ezerrel nőtt, mivel a korcsoport lélekszáma 40 ezerrel megfogyatkozott.

A 15-24 éves fiatalok korcsoportjában 298 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatási ráta pedig 29,1 százalékos volt.

Orosházi üveggyár: egyre nő a foglalkoztatottak száma Forrás: MTI/Rosta Tibor

A 25-54 éves, legjobb munkavállalási korú népességben a foglalkoztatási ráta 0,4 százalékponttal, 84,3 százalékra nőtt. Az 55-64 éves, idősebb korosztályban - a mintavételi hibahatáron belül - nőtt a foglalkoztatottak létszáma, a foglalkoztatási ráta pedig 1,9 százalékponttal, 54,2 százalékra emelkedett.

A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki,

a magyarországi foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,8 százalékponttal, 74,5 százalékra emelkedett.

A férfiaknál 82,3, a nőknél 66,9 százalékos volt a ráta ebben a korosztályban.

A mélyben a munkanélküliség aránya

A 2018. június–augusztusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 22 ezer fővel, 173 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent - írja a KSH honlapján.

Ebben az időszakban, a 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 8 ezer fővel, 86 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,3 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött.

A nők esetében a változás nagyobb mértékű volt, a munkanélküliek száma 14 ezer fővel, 87 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal, 4,1 százalékra csökkent.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint, a nyilvántartott álláskeresők létszáma 6,7 százalékkal, 251 ezer főre csökkent 2018. augusztus végén az egy évvel korábbihoz képest.

Varga: A növekedés a gazdaság erősödésének köszönhető

A foglalkoztatás bővülése főként a magyar gazdaság növekedésének köszönhető, az újabb beruházások és fejlesztések munkahelyeket teremtenek - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a KSH foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adataira reagálva.

A miniszter hozzátette: a munkanélküliek számának csökkenése és a közfoglalkoztatásban lévők számának csökkenése is folyamatos.

Rámutatott, hogy a fizetések növekedése egyre több "honfitársat" hív vissza a magyar gazdaságba. A KSH adatai alapján 9 ezerrel csökkent a külföldön munkát vállalók száma Magyarországról.

Örvendetes, hogy a közel 10 százalékos reálbér-növekedés egyre több ember számára teszi vonzóvá, hogy az országban vállaljon munkát.

A miniszter arról is beszélt, hogy a kormány szerdai ülésén tekintette át a közfoglalkoztatás helyzetét. Újabb intézkedéséket fognak javasolni közfoglalkoztatás rendszeréből való átlépésre, valamint

felgyorsítanák és erősítenék a képzési programokat.

Kiemelte, hogy Magyarországhoz képest csak Németországban és Csehországban alacsonyabb a munkanélküliség.

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a gazdaság erősödésének köszönhetők a kedvező foglalkoztatási adatok Fotó: Hirling Bálint - Origo

A térségi összevetésben is az látható, hogy az elmúlt években csak Szlovákiában csökkent nagyobb arányban a munkanélküliség, de ott jóval magasabb bázisról, a foglalkoztatás és az ahhoz köthető béreket nézve csak Lengyelországban volt magasabb a növekedés - tette hozzá.

A következő időszakban törekednek arra, hogy azokat az inaktív rétegeket is megmozdítsák, akik még munkát vállalnának. Példaként említette a közfoglalkoztatásban lévőkön túl a szép korúakat, akiknek jelentősen megkönnyítik a foglalkoztatást az új jogszabállyal, amely szerint csak a jövedelemadót kell majd a bérből fizetni, egyéb közteher nem terheli őket - tette hozzá a miniszter.

Továbbra is robosztus a növekedés

Az elsődleges munkaerőpiac továbbra is robosztusan bővül, felszívva a közfoglalkoztatásból leépítettek jelentős részét. Fontos azonban, hogy mindenki, aki átkerül a munkerőpiac ezen részére, ott értékesnek számító szakképesítéssel rendelkezzen.

Így az oktatásba való bekapcsolásnak továbbra is kiemelten fontos szerepe kell hogy legyen a munkaerőpiac hatékonyságának növelése érdekében.

Ezt indokolja az is, hogy a foglalkoztatási rátában továbbra is jelentős javulásra van lehetőség. Ezt a rátát megvizsgálva további 4-5 százalékos javulásra van tér az ideális munkavállalási korú népességben összehasonlítva az EU-s tagállamokkal.

Az aktív korú népesség létszáma alapján ez további 250-300 ezer új betöltött munkahelyet jelent.

Növekszik azok száma, akik a közfoglalkoztatásból lépnek át az elsődleges munkaerőpiacra (illusztráció) Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Ennek forrását az intézményi statisztikák is alátámasztják, a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 500 ezer fős munkaerő-tartalékkal rendelkezik az inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve, bár a képzettségi/képzetlenségi problémák itt nagyon jelentősek - írja Horváth András, a Takarékbank elemzője szakértői kommentárjában.

A képzett munkavállalók hiánya ugyan tovább lassítja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál,

ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését.

A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér-növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és beruházásokat.