Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A többek között Sumba szigetét és Timor nyugati részét is magában foglaló tartomány vezetése több mint 300, a térségre kiadott kitermelési jogosítvány felülvizsgálatát ígérte. A hírek szerint, Kelet-Nusa Tenggarát több más indonéz tartomány követheti a bizonytalan idejű felfüggesztési döntéssel.
Egyelőre nem világos, mi volt a közvetlen oka a döntésnek. Környezetvédelmi szervezetek már régóta kilincselnek a helyi vezetésnél azért, hogy az
vegye szigorúbban a mezőgazdasági művelési területek és a tisztavíz-készletek ügyét.
A helyi településeken élő, illetve dolgozó aktivisták azt mondják, a mintegy 5,2 millió tartományi lakosnak csak igen kis hányada részesül az ott működő bányák jelentette gazdasági előnyökből. A helyi lakosság 90 százaléka keresztény.
Egyes feltételezések szerint a tartomány vezetését az is motiválhatta, hogy átgondoltabb lépésekkel óvhassák meg a különleges természeti kincseikről ismert szigeteket.
Flores és a többi sziget gazdag állat- és növényvilágáról ismert, nagyon erős turisztikai potenciállal, kedvelt utazási célpontként.
A bányászati moratórium egyelőre határozatlan időre szól, többek szerint azért, hogy a vezetés időt nyerhessen a környezet védelme érdekében.
Maribeth Erba, a szingapúri Nemzeti Egyetem szociológusa, aki a bányászat és a turizmus egymásra gyakorolt hatásait kutatja Kelet-Nusa Tenggarában, azt mondja, a civil szervezeteknek itt jelentős a befolyásuk a helyi lakosságra. Viszonylag könnyedén meggyőzik az ott élőket arról, hogy emeljék fel szavukat a környezetromboló bányászati munkák ellen.
Más elgondolások szerint, a felfüggesztés célja egyúttal a korrupció és a feketemunka, valamint az engedély nélküli kitermelés visszaszorítása.
Az ország korrupcióellenes bizottsága az elmúlt négy évben Indonézia kiadott 8500 bányaengedélyének negyedét visszavonta,
és további 2500-ról azt állítja, hogy azok körül sincs minden rendben, ezért felülvizsgálatra szorulnak.
A tiltás több nemzetközi vállalatot, kínai és ausztráliai cégeket is érint. A hírek szerint több tartományi vezetés elégedetlen azzal, ahogy ezek a cégek a korábbi, a helyi közösségek fejlesztésére irányuló vállalásaikat teljesítik, avagy elfeledkeznek azokról.
Például Nyugat-Timorban termeli ki a világ legjobb minőségű mangánját a PT Gulf Mangan nevű ausztrál cég, amely
éves termelését a hazai és kínai igények kiszolgálására évi 155 ezer tonnára szeretné emelni.
Mivel azonban csak jelentős késéssel teljesítette a tartomány felé tett vállalásait, ezért könnyen lehet, terveit most át kell gondolni.
A térségben egyébként jelentős az arany kitermelése, bár az igazán nagy ásványkincsbányák, réz- és nikkellelőhelyek, Borneón és Szumátrán vannak. Ezeken a szigeteken egyébként nagyobb számban vesznek részt helyi vállalatok is a kitermelésben.
Egyesek szerint, hamarosan újabb ideiglenes felfüggesztéseket jelentenek be, és könnyen lehet, hogy új rendelkezések várhatók a feketemunka kapcsán is. Ismeretes, hogy
2011 és 2015 között több mint 100 ezer főt azonosítottak illegális aranybányászként az országban.
Indonézia a világ egyik legfontosabb ásványkincsszállítója, jelentős készletekkel az ipar számára értékes anyagokból, a felsoroltak mellett bauxitból, ezüstből, vasércből. A PWC 2017-ben kiadott jelentése szerint a bányászati szektor 2006-ban 5 százalékkal, 2011-ben 6,14 százalékkal, 2016-ban 4,23 százalékkal járult hozzá Indonézia GDP-jéhez.
Arról egyelőre nincs információ, a most kiadott moratórium befolyásolja-e az ellátási lánc révén a termelést vagy a gyártást, Ázsiában vagy Ausztráliában - itt vásárolják ugyanis leginkább a kitermelt indonéziai fémféléket.
