Jövőre is folytatódik a GDP növekedése Magyarországon

Kovács Árpád
Budapest, 2017. május 17. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a 2018-as költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásán az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. május 17-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Vágólapra másolva!
A bruttó hazai termék (GDP) emelkedése Magyarországon töretlen, és valószínűsíthetően jövőre és 2020-ban is fennmarad – mondta a Költségvetési Tanács elnöke a Soproni Pénzügyi Napok rendezvényén.
Vágólapra másolva!

Kovács Árpád úgy látja, hogy az év végére az államadósság GDP-arányos csökkenése is reálissá válhat, amivel a stabilitási törvény előírása teljesül.

Kifejtette,

a pénzforgalmi egyenlegben megjelenő hiányt az okozza, hogy a kormány – mozgásban tartva a gazdaságot – megelőlegezte az európai uniós támogatásokat,

mert azok nem érkeztek meg. Az adóbevételek 48 százaléka futott be az első félévben, több, mint 2017-ben.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Amennyiben az Európai Uniótól év végéig érkezik pénz Magyarországra, akkor a pénzforgalmi hiány elviselhető lesz, ugyanakkor nem úgy fog megvalósulni, ahogy erről a kormány 2017 tavaszán döntött – mondta, majd hozzátette:

az európai uniós választások miatt elképzelhető, hogy a támogatások a jövő év elején érkeznek meg.

Amennyiben nem, akkor ehhez alkalmazkodnia kell Magyarországnak, ahogy tette ezt 2016-ban is. Akkor „egy fillér EU-s pénzt nem kaptunk”, de ehhez képest most jobb helyzetben vagyunk.

Közölte, az európai uniós támogatások mértéke ugyanis „nem elviselhetetlenül nagy összeg”, mert körülbelül annyit kell az adósságszolgálatra fordítani.

Tavaly fordult elő először, hogy a EU-ból beérkező források meghaladták az adósságszolgálati terheket.

Kovács Árpád a kilátásokról elmondta, a munkaerőhiány a termelési növekedés korlátja, és a beruházások befejezésének a gátja lehet Magyarországon is, ahogy az egész világban.

Úgy vélte, Magyarország mozgásterét és cselekvési pályáját erősen meghatározza az európai bankrendszer törékenysége,

a rendszerellenes és EU-ellenes pártok jelenléte, s az, hogy az unióban is mindössze kétszázalékos gazdasági növekedést remélnek jövőre. Amennyiben Magyarország ezt túlteljesíti, akkor a problémáit oldani tudja, ugyanakkor a cikluselmélet miatt fel kell készülni egy olyan időszakra is, amikor ismét gazdasági válság lesz.

Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatója a 2010 utáni magyar adóreformról azt mondta, hogy annak a legnagyobb eredménye a gazdaság fehéredése.

Ezt nemcsak a munkát terhelő adók csökkentése és a fogyasztási adók növekedése okozta, hanem például az online pénztárgépek bevezetése és az elektronikus közbeszerzési rendszer.

A 12. alkalommal megrendezett kétnapos Soproni pénzügyi napok fő témája az adózás és annak társadalmi, gazdasági hatásai.

Vágyi Ferenc, a Soproni Egyetem docense elmondta, azért ez az idei konferencia témája, mert jövőre lesz száz éve, hogy Georg Wilhelm von Siemens megírta azt a dokumentumot, ami az általános forgalmi adó alapja volt.