A reálkeresetek júliusban 9,1 százalékkal, január-júliusban 9,4 százalékkal haladták meg a múlt év azonos időszakában regisztrált szintet a júliusi 3,4 százalékos és az első héthavi 2,5 százalékos inflációval számolva.
A vállalkozásoknál 11,1 százalékkal nőttek az átlagkeresetek tavaly júliushoz viszonyítva, a költségvetési szektorban 16,9 százalékos volt a növekedés.
A bérek növekedése a várakozásokat felülmúlta, ennek részbeni oka a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására - írja kommentárjában Horváth András, a Takarékbank elemzője.
A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 326 700 forint volt, míg a nettó átlagkereset 225 800 forinton állt, figyelembe véve a családi adókedvezményeket.
Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset havi 337 100 forint volt a hónapban.
A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 10,8 százalék volt az előző havi 10,1 százalék után, így újra gyorsuló ütemben nőnek a bérek a versenyszférában.
A közszféra bérei kiugró ütemben, 16,9 százalékkal emelkedtek, amiben jelentős szerepet játszanak a bónuszkifizetések.
A nemzetgazdaságban közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 2,5 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 2,6 százalék volt, míg a közszférában 1,3 százalékkal nőtt ugyanez a létszám az előző év azonos hónapjához képest. Így a gazdaság folyamatosan el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába, mivel gyorsabban nő a versenyszféra létszáma.
2018-ban 11 százalékot meghaladó bérnövekedést várunk, 2019-re jelenleg 9 százalékos átlagos növekedést valószínűsítünk, de ezt jelentősen befolyásolhatják az őszi bérminimum tárgyalások
- írja az elemző.
Idén a várt 2,8 százalékos éves infláció mellett ez 8,2 százalékos reálbér növekedést jelent, míg 2019-ben 5,5 százalék lehet az emelkedés,
2013-tól 2018 végéig pedig közfoglalkoztatottak nélkül számolva 44 százalékkal nőnek a reálbérek.
A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, sőt a számokból az látszik, hogy ismét gyorsul az üteme.