Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A világ szinte minden térsége érintett az egzotikus állatok illegális kereskedelmében. Míg a nyugati országokban egyesek kedvtelésből, jó ötletnek gondolt hobbiból tesznek szert távoli vidékekről származó állatokra törvénytelen csatornákon keresztül, addig Ázsia számos térségében kulturális berögződés alapján van komoly kereslete, például egy-egy állat testrészének.
A WWF úgy becsüli, hogy minden évben több millió állatot érint világszerte valamilyen módon - például befogással vagy nem megfelelő fogsági körülmények közé világra jövéssel - az, hogy "háziállatként" vagy egyes testrészük hasznosításáért illegálisan eladják. A nemzetközi állatvédő szervezetek megjegyzik: a vadállatok kereskedelme nem várt növekedésnek indult az elmúlt évtizedekben, különösen azért, mert az ázsiai országok meginduló fejlődésével, jövedelmi viszonyaiknak javulásával, egyre többen érdeklődnek a hagyományos orvoslás iránt, melyben kulcsszerep jut például az elefántcsontnak vagy a rinocéroszagyarnak.
Európába is bőven jut az áruból
Az ázsiai országok mellett, a világ fejlettebb államai is egyre nagyobb felvevőpiacnak számítnak. Például egy 2014-es átfogó jelentés megállapítja, hogy míg 2005-ben az ázsiai kígyóbőrök legális európai importja 137 millió dollár értéket képviselt, addig 2014-re 1 milliárd dollárra nőtt. A kígyóbőr nagy része - papíron legalábbis - Laosz, Malajzia, Indonézia és Kambodzsa kígyófarmjairól érkezik, ahol szabályozott keretek között tartják hasznosítás céljából az állatokat, hogy azok bőréből később például a Gucci és más luxusmárkák gyártói készíthesenek termékeket.A probléma azonban éppen az, hogy az 1 milliárd dolláros forgalmat egy ugyanolyan értékű feketepiaci forgalom egészíti ki minden évben kígyóbőrből. A vizsgálatok szerint az összképet tovább rontja, hogy az ázsiai importáru egésze bizonyosan nem legális forrásból származik, hanem egy része átcsorog a feketepiacról. Szabályzott és illegális kereskedelem (és áru) keveredik tehát össze addigra, mire a kígyóbőr szállítmányok Európába érkeznek.
Számos ázsiai kulturális örökségben napjainkban is jelen van az egyes állatoknak, illetve testrészeiknek tulajdonított gyógyító hatásába vetett hit.
Például - dacára a tudományos bizonyítás hiányának -
az édesvízi teknősök húsának Kínában és Vietnamban is számos helyen gyógyhatást tulajdonítanak.
Hasonló a helyzet a tobzoskákkal is: ezeket az állatokat Afrika keleti és nyugati térségében - például Ugandában és Nigériában - gyűjtik össze engedély nélkül orvvadászok, és értékesítik fillérekért az ázsiai illegális felvásárlóknak, hogy azok hazájukban sokszoros árréssel adjanak túl a szintén vélt gyógyító hatásuk miatt keresett állatokon.
Az illegális állatkereskedelemnek megvannak a maga "örök klasszikusai", mint például az elefántcsont és a rinocéroszagyar. Ezek őrleményének szintén gyógyító hatást, vagy potencianövelő képességet tulajdonítanak.
Az új, sajátos "sláger" a tigriscsont.
Az Asia Times összeállításában emlékeztet arra, hogy a világ 13 országából, amelyek területén tigrisek élnek, 7 Délkelet-Ázsiában van: Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Thaiföld és Vietnam (valamint élnek még tigrisek Indiában is). Ezekben az országokban, egyes közösségekben, nagy hagyománya van egyes tigristestrészek felhasználásának a gyógyításban. Újabban pedig a rizsből készült párlatokba, illetve borokba őrölt tigriscsont miatt nőtt meg a kereslet az amúgy is veszélyeztetett állatokra.
Az ázsiai országokban dolgozó önkéntesek, civil szervezetek, hatóságok és rendőri szervek egyet értenek abban: a délkelet-ázsiai régióban jól szervezett, kiterjedt hálózatok dolgoznak az egzotikus állatok illegális kereskedelmében, ahol szinte minden országnak és helyi bűnözői körnek megvan a maga profilja, amiben ténykedik.
Például Indiából nagyon sok teknős kerül illegálisan Kína nagyvárosaiba, számos helyen ugyanis kedvelt csemegének számít a teknősleves és a "teknőszselé". Amikor a hatóságok a közelmúltban letartóztatták a legnagyobb ilyen indiai hálózat fejét, kiderült, hogy szervezetének Thaiföldön, Malajziában, Hongkongban, de még Madagaszkáron is megvoltak a kiépített összeköttetései és aktív csoportjai.
S ha már teknősök: az állatok iránt akkora a kereslet, hogy azokat már légi úton csempészik az országok között, mert az értük kapott fizetség megéri a költségeket és a kockázatot is. 2017 májusában például egy Madagaszkárról Malajziába küldött szállítmányt fogtak el, több száz ritka szárazföldi teknőssel.
De kaptak már rajta repülőtereken olyanokat is, akik nagymacskakölyköket akartak kicsempészni.
A hatóságok a szabályok és a kiszabható büntetési tételek szigorításával próbálnak csapást mérni a csempészhálózatokra. Vietnam 7 évre emelte a minimálisan kiszabható börtönbüntetést a vadállatok illegális kereskedelme miatt. Malajzia 2017-ben jelentette be átfogó programját az állatcsempészet ellen. Azóta több tonna, Afrikából útnak indított elefántcsontot és tobzoskapáncélt foglaltak le a teherkikötőkben.
Idén májusban pedig az Interpol mért komoly csapást az illegális kereskedelemre.
Több hónapon át tartó előkészítés után, 92 országban csaptak le a kereskedőkre és a csempészekre. A "Villámcsapás" nevű műveletben 1400 embert tartóztattak le vagy gyanúsítottak meg illegális állatkereskedelemben való részvétellel. Emellett több tonnányi illegális állathúst, elefántcsontot, tobzoskát foglaltak le.
Egyes kommentárok megjegyzik, a szegényebb térségekben élők mindennapjait, azt, hogy továbbra is állatokat gyűjtsenek be a csempészeknek, egyáltalán nem befolyásolja az Interpol kétségkívül sikeres művelete. A változás csak a helyi közösségek fejlesztésével valósulhat meg.
Ez azért is lényeges, mert minden vonatkozó kutatás azt támasztja alá,
az egzotikus állatok illegális kereskedelme az egyik legnagyobb gazdasági volument képviselő szegmense a feketepiacnak.
Sheldon Jordan, egy kanadai kormányzati tisztviselő megjegyzi, a Villámcsapás-művelet eredményei "fantasztikusak", de ettől még nem omlott össze az egész illegális szektor.
Annak teljesítményét a szakértők
150 milliárd dollárra taksálják évente.
Ez több mint 40 ezer milliárd forint, majdnem egynegyedével nagyobb Magyarország éves GDP-jénél.
Ezzel az illegális állatkereskedelem a negyedik helyen áll a törvénytelen globális üzletekben a drog, a fegyver, valamint az emberkereskedelem mögött.
Mindeközben az állatvédő szervezetek fejlesztési programokat dolgoznak ki az országos vagy a tartományi vezetéssel közösen a veszélyeztetett állatok védelméért. Thaiföld korábban átfogó programot jelentett be az indokínai alfajhoz tartozó tigris populációjának védelme érdekében, és ennek eredménye, hogy számuk kismértékben növekedett.
Indonéziában pedig - mely az egzotikus madarak illegális exportjának egy fontos indulóországa - civil szervezetek munkatársai helyi közösségekben élve próbálnak meg szemléletváltást elérni, és más bevételszerzési lehetőséget felkutatni azok számára, akik az állatok összefogdosásából éltek eddig. De a Fülöp-szigeteken is önkéntesek dolgoznak egy helyi kakadufajta és a zöld tengeri teknős megmentésén.
Az ugyanakkor biztosra vehető: folyamatos és hosszú erőfeszítésre van szükség az illegális kereskedelemmel foglalkozó hálózatok ellen való fellépésben éppúgy, mint az azokat kiszolgáló országok helyi lakosainak szemléletformálásában.
