Módosulnak a hitelfelvételre vonatkozó jövedelemszabályok

Az MNB épülete
Budapest, 2012. május 18. A Magyar Nemzeti Bank központi, Alpár Ignác-tervezte műemlék épületének déli homlokzata a főváros V. kerületében, a Szabadság téren. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Vágólapra másolva!
Októbertől szigorodnak az adósságfékszabályok, hatályba lép ugyanis a Magyar Nemzeti Bank rendelete, amely a rövidebb kamatperiódusú jelzáloghiteleknél a mostaninál alacsonyabb eladósodottságot enged meg a jövedelem mértékéhez képest.
Vágólapra másolva!

A módosított jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (jtm) szabályozásról szóló rendeletet alapján az új, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú forint-jelzáloghitelek felvétele esetén az adós havi törlesztőrészleteinek összege október 1-jétől nem haladhatja meg a rendszeres havi nettó jövedelem 25, illetve magasabb jövedelem esetén 30 százalékát.

Öt évnél hosszabb, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusú új forint-jelzáloghitelek esetében az arány a rendszeres havi nettó jövedelem 35, illetve - magasabb jövedelem esetén - 40 százaléka lehet.

Magasabb jövedelem alatt az MNB a 400 ezer forint feletti nettó havi jövedelmet érti.

Az elmúlt években tapasztalt nominális és reálbér-emelkedés miatt a jegybank azonban már bejelentette, hogy jövőre, július 1-jétől megemeli a limitet 500 ezerre.

Sok ügyfélnek célszerű volna régi hitelét szerződésmódosítással vagy fix kamatú konstrukcióval - például minősített fogyasztóbarát lakáshitellel - átalakítania Forrás: MTI/Jászai Csaba

A legalább 10 évre vagy a futamidő végéig fixált kamatozású forint-jelzáloghiteleknél nem módosul a jelenlegi 50, illetve 60 százalékos jtm-mutató. A jegybank ezekkel a lépésekkel saját bevallása szerint ösztönözni kívánja a kiszámítható törlesztő részletű, fix kamatozású jelzáloghitelek elterjedését, mivel azok támogatják a kiszámíthatóságot és a fenntarthatóságot.

Az új adósságfékszabályoknak köszönhetően az MNB szerint a lakáshitelezés továbbra is dinamikusan, de még egészségesebb szerkezetben nőhet.

Az MNB honlapján elérhető legfrissebb adatok szerint júliusban a kihelyezett 82,9 milliárd forint összegű új lakáshitel 5,3 százalékánál választották az ügyfelek a 10 éven túli kamatfixálást.

A hitelösszeg 34,4 százalékának kamatát 5-10 évig, 45,9 százalékának kamatát 1-5 évig rögzítették.

A változó kamatozást vagy az 1 évnél rövidebb idejű fixálást a hitelösszeg 13,1 százalékában választották.

Egy évvel korábban jóval magasabb arányban - a kihelyezett 57,7 milliárd forint új lakáshitel 41,7 százalékában - választották a hitelfelvevők a változó kamatozású konstrukciókat vagy az 1 évnél rövidebb idejű fixálást. 2017 júliusában 1-5 évig a hitelösszeg 31,9 százalékának, 5-10 évig 20,1 százalékának, 10 éven túl 6,9 százalékának kamatát rögzítették.

Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója korábban az MTI-nek azt mondta, sok ügyfélnek célszerű volna régi hitelét szerződésmódosítással vagy fix kamatú konstrukcióval - például minősített fogyasztóbarát lakáshitellel - átalakítania. Arról is beszélt, hogy az összes magyarországi lakáshitel-szerződés közel 60 százaléka - a régebbi változó kamatozású konstrukciók miatt - még mindig egy évnél rövidebb időre fixált kamatozású.

Az ügyvezető igazgató arra is felhívta figyelmet, hogy

tavaly a magyarországi háztartási hiteleknél az átlagos jtm-mérték mindössze 27 százalékos volt.