Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A török jegybank 17,75 százalékról, 24,00 százalékra emelte meg a török bankrendszer napi likviditási igényeinek fedezésére használt kamatlábat.
Ez még a várakozásokat is meghaladta, mert a piac 22,00 százalékra számított.
A dollár árfolyama 6,45 líráról 6,05 lírára, az euró árfolyama 7,50 líráról 7,10 lírára csökkent. A dollár árfolyama az év elején 4 líra, az euró árfolyama 4,5 líra volt. A forint a török kamatemeléssel párhuzamosan az euróval szemben 325,60-as jegyzésről 325,00-re, a dollárral szemben 280,10-ről 279,00-re erősödött.
A török jegybank jellemzően nem nyúl a nemzetközi piacon általában árfolyam-szabályozásra használt egyhetes repokamathoz, amit 8,00 százalékon tart, mivel Erdogan elnök gazdaságösztönző céllal viszonylag alacsonyan akarja tartani a vállalatok hitelezési költségeit.
Ehelyett a török bankok hitelellátásának, a török bankrendszer napi likviditási igényeinek a fedezésére szolgáló szabályozási eszközt, a "késői likviditási ablakot" (Late Liquidity Window) változtatja.
Legutóbb június elején 125 bázisponttal, 17,75 százalékra emelte meg ezt a kamatlábat.
Az előző, májusi emelés pedig 300 bázispontos volt.
A török jegybank monetáris tanácsa a kamatdöntő ülés után kiadott közleményében megismételte, hogy "az inflációs kilátásokat illetően a közelmúltbeli fejlemények komoly kockázatokat jelentenek az árstabilitásra". Megerősítette azt is, hogy minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál az árstabilitás fenntartásának érdekében. A jegybank jelezte, határozottan fenntartja szigorú monetáris politikai irányvonalát addig, amíg az inflációs kilátások jelentősen nem javulnak.
Néhány órával a kamatemelés előtt Recep Tayyip Erdogan török államfő nyilvánosan ismét arról beszélt, hogy nem szabad kamatot emelni, éppen ellenkezőleg, meggyőződése, hogy csökkenteni kell a magas kamatokat.
Azt fejtegette, hogy a magas infláció a hibás jegybanki intézkedések következménye, a devizaválságot pedig külföldi spekuláció idézte elő.
Törökországban augusztusban már közel 15 éves csúcsra emelkedett az infláció: éves összevetésben 17,9 százalékkal, júliushoz képest pedig 2,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A termelői árak éves összevetésben 32,13 százalékkal, az előző hónaphoz képest pedig 6,6 százalékkal ugrottak meg augusztusban.
A török jegybankra hosszú ideje két irányból egymással ellentétes hatású nyomás nehezedik.
Egyfelől a piacok kamatemelésre ösztökélik a vágtató infláció megfékezésének érdekében, másfelől viszont a kormány azt várja el, hogy tartsa alacsonyan a kamatokat a gazdasági növekedés támogatásának érdekében.
A magasabb kamat segít kordában tartani az inflációt és erősíti a nemzeti valutát. A gyengébb líra egyebek között azt eredményezi, hogy a cégeknek nehezebb fizetni külföldi devizában fennálló adósságaikat.
