A kiigazított adatok szerint a nem élelmiszer-jellegű és tartós fogyasztási cikkeket is árusító üzletek forgalma 9,2 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszer és élelmiszer-jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,2 százalékkal nőtt a tavaly júliusival összevetve.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 5,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az év első hét hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene 6,7 százalékkal volt nagyobb a tavalyi év azonos időszakáénál a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt.
2018. január–júliusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,7 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakáénál.
Az idén folytatódó, jelentős, 8 százalékhoz közeli reálbér-növekedés, a márciusban 16 éves csúcsra ugró – és azóta is a közelében tartózkodó – fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt a következő hónapokban fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülése, amely azonban az év második felében a magasabb bázis miatt már lassulhat – írja kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Így a tavalyi összességében 5,3 százalékos növekedést az idén gyorsabb ütemű, 6,1 százalékos növekedés követhet, ami hozzájárulhat a GDP növekedésének gyorsulásához is.
2015 átlagához képest 16,9 százalékkal, 2010-hez képest pedig 28,6 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom.
A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma is.
A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani, az újautó-eladások pedig az első nyolc hónapban 31 százalékkal – ezen belül augusztusban 45 százalékkal – emelkedtek.
A kiskereskedelem gyorsulása összhangban van azon várakozásunkkal, hogy idén a tavalyit meghaladó lehet a GDP növekedése, így idén 4,6 százalékos GDP-növekedésre számítunk
– jelzi a Takarékbank elemzése.
A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti, így a GDP növekedése is meghaladhatja a várakozásokat.