Kétmilliárd ember életére van hatással, mi történik a japán Galápagoson

Okinawa
An aerial photo shows the relocation work of the U.S. Marine Corps' Futenma Air Station in Okinawa Prefecture progresses in the Henoko coastal area of Nago in the Prefecture on July 27, 2018. Okinawa Prefectural governor Takeshi Onaga held a press conference and said the Okinawa prefectural government will begin procedures to withdraw its approval of landfill work for U.S. base relocation to the Henoko coastal district on the same day.( The Yomiuri Shimbun )
Vágólapra másolva!
A világ egyik Magyarországtól távoli szegletében a nyár hónapjai mindennek voltak nevezhetők, csak épp unalmasnak nem. A július 30-i referendumot követően – ahogy az Origo megírta – újra fellángoltak a viták a japán Okinawa-szigeteken működő, összesen mintegy harminc, kisebb-nagyobb amerikai katonai létesítmény kapcsán. Ezek között is a legfontosabb és egyben a legismertebb a Futenma nevű légi támaszpont. A létesítmény a szigeten belül való átköltöztetésének terve régi megállapodás az amerikai és a japán fél között, ám rengetegen vannak a helyiek közül, akik nem támogatják azt, tartva az azzal járó környezeti pusztítástól. Sőt, erősödnek azok a hangok is, amelyek a bázis teljes felszámolását követelik. Kérdés az, mi lesz így a szigetek gazdaságával?
Vágólapra másolva!

Az Okinawa-szigetek, így azok főszigete, Okinava is, egy nagyobb szigetcsoport, a Rjúkjú-szigetek része, mintegy 1,4 millió ember lakja. Ezek a kelet-ázsiai szigetek egészen a 19. század végéig a Rjúkjú Királyság anyaterületeinek számítottak, és a nagyhatalmi vetélkedés közepette történt csak meg a térség japán prefektúrává szervezése. Az ott élő őshonos – a japánokhoz kulturálisan közel álló – népcsoport státusza, etnikai kisebbségéként való elismerése körül ma is sok a vita.

Okinava és a többi tengeri szárazulat, elhelyezkedésük révén, kiemelkedő fontossággal bírnak: a Tajvan és Japán főszigetei között elhelyezkedő szigetek stratégiai jelentőségüknél fogva, a második világháborút követően szuperhatalommá váló Egyesült Államok, majd napjainkban a látványosan erősödő Kína számára is fontosak. Geopolitikai jelentősége van tehát annak, mi lesz a sokat vitatott okinavai amerikai katonai jelenléttel a jövőben, és valóban megroppan-e a szigetcsoport gazdasága, ha esetleg az USA kivonul onnan?

Győztes csaták helyszínén maradtak az amerikaiak

Az amerikai Futenma légi bázis megalapítása – elsőként katonai reptérként – még 1945-re nyúlik vissza, amikor az amerikai haderő az egyik utolsó nagy második világháborús csatasorozatban megverte a japán császári csapatokat. A kiépülő támaszpontot később több kisebb létesítmény követte a szigeteken. Az 1960-as biztonsági paktum, majd az 1972-es revíziós megállapodás alapján, a Japánban jelen lévő mintegy 47 ezer amerikai katona körülbelül fele itt állomásozik.

A támaszpontok kérdése évtizedek óta társadalmi vita és ellenállás tárgya Okinaván.

A mindössze 1200 négyzetkilométeres sziget nagyjából ötödét amerikai katonai bázisok borítják, ahol több mint 20 ezer katona teljesít szolgálatot. Noha az Okinawa-szigetek csak a japán szárazföld 0,6 százalékát adják, az amerikai jelenlét lokális jelentősége óriási.

Évtizedek óta vita tárgya a most áttelepítendő amerikai bázis Okinaván Forrás: AFP/Yomiuri/Tetsu Joko

Japán és az Egyesült Államok 1996-ban állapodott meg abban, hogy az amerikai tengerészgyalogság Futenma légi támaszpontját áthelyezik a sziget egy olyan pontjára, a 62 ezer lakosú Nago város egyik kerületébe, Henokóba, amely nem olyan sűrűn lakott, mint a létesítménynek most helyet adó Ginovan város.

A költöztetés ellenzői szerint viszont a helyiek egyáltalán nem akarnak amerikai támaszpontot látni a szigeten, ráadásul a bázis áthelyezése a környezetet is súlyosan károsítaná. Az ügyben nyáron referendumot is tartottak, melyet augusztusban hatalmas demonstráció követett.

A tiltakozók azt próbálják megakadályozni, hogy a henokói öböl feltöltésével elkezdjék kialakítani a Futenma bázis új helyét.

Környezetvédő csoportok arra figyelmeztetnek, hogy az öbölbe tervezett munkálatok veszélybe sodorhatják az ottani korallok és a már eleve erősen lecsökkent állományú, veszélyeztetett dugongok – egy tengeritehén-féle emlősállat – élőhelyét.

Csapás csapás után – a környezetre

A környezetvédők és a prefektúra kormányzóságának hatásvizsgálatai arra hívják fel a figyelmet, hogy Okinava szigete már így is komoly terheket nyög, részben a több évtizedes katonai jelenlét, részben pedig a turizmus miatt.

Az Okinawa-szigeteket ugyanis időnként

a Galápagos-szigetekhez hasonlítják, egyedi, különleges állat- és növényviláguk, biodiverzitásuk miatt.

Az Asia Times összeállításából azonban kiderül, a földdarabok már így is jelentős környezeti terhelésnek vannak kitéve, részben az évről évre erősödő turistaforgalomnak köszönhetően.

2017-ben a szigeteket már nagyjából 9,3 millió látogató kereste fel, annyian, mint a Hawaii-szigeteket.

Tiltakozók a bázis új helyszínén az öbölben Forrás: NurPhoto/Getty Images/Richard Atrero de Guzman

A Tripadvisor felhasználói értékelése szerint a szigetvilág Japán ötödik legnépszerűbb célpontjának számít az utazók körében, elsősorban tengerpartjai miatt. A prefektúra Okinawa Churaumi Aquarium nevű tengeri parkja 2005-ig a világ legnagyobbjának számított, de népszerűsége azóta is töretlen, 2002-es megnyitása óta több mint húszmillió látogatót fogadott.

Ám a műanyag- és talajszennyezés mértéke már éppúgy gondokat okoz, mint az erdőségek irtása, és a helyiek ezért a turistákkal szemben is egyre távolságtartóbbak. Például egy idén júniusban, Ishigaki szigetén felvett felmérés szerint

a helyiek 70 százaléka komoly ellenérzésekkel viseltetik a nyaralókkal szemben, és szigetük állapota miatt aggódnak az idegenforgalom erősödésével összefüggésben.

De a hadsereg jelenléte szintén komoly terhelést jelent a szigeteknek. A Janbaru szubtrópusi erdőbe például 2016-ban hat helikopter-leszállót építettek, több ezer fát kivágva, és 11 helyi állatfajt veszélyeztetve.

A dzsungelt a katonák speciális terepkiképzésére használják.

Jelentős környezeti terheléssel jár a szigetek állat- és növényvilágára nézve a bázis és a kiegészítő létesítmények működése Forrás: AFP/The Yomiuri Shimbun/Yomiuri/Ichiro Ohara

A friss hatástanulmányok szerint, ha megtörténne az amerikai bázis áttelepítése az Oura-öbölbe, akkor azzal csak homokból 21 millió tonnát kellene megmozgatni, illetve pótolni. Szeizmológiai jelentések szerzői arra hívják fel a figyelmet, a földmunkák vészesen meggyengíthetik a talajszerkezetet, míg természettudósok attól tartanak, a változások miatt elszaporodó invazív fajok felboríthatják a már így is törékeny ökológiai egyensúlyt.

A cikk folytatásában arról olvashat, milyen megfontolások mentén értékelik az elemzők az amerikai katonai jelenlét gazdasági vonatkozásait, és arról, mi lehet a követendő stratégia a prefektúra számára. Lapozzon!