Kína a fél világot megszórta pénzzel a tavalyi évben

--FILE--A Chinese clerk counts RMB (renminbi) yuan banknotes at a bank in Huaibei city, east China's Anhui province, 26 August 2015. The International Monetary Fund is to give the yuan a historic vote of confidence on Monday (30 November 2015) when it includes the Chinese currency in its elite club of major currencies. The yuan, also known as the renminbi, is widely expected to be added to the IMF's group of international reserve currencies after an IMF meeting held by its managing director Christine Lagarde. It comes after lengthy efforts by Chinese officials to legitimise the yuan, which critics say has been kept artificially cheap to artificially boost exports in the world's second-largest economy. China has lobbied hard for the currency to be included in the list, which at present is made up of just the dollar, the euro, the pound and the Japanese yen. The list has not been altered since 2000, when the euro replace the franc and deutschmark.

A Kínából a fúziókra és vállalatfelvásárlásokra költött összeg 2017-ben minden várakozást felülmúlt, a szakértők szerint ez a tendencia pedig az idei és az elkövetkező esztendőkben is folytatódni fog.

A Natixis befektetési banknál az adatokat vizsgálva úgy látták, hogy nem csökken a Kína által külföldön befektetett tőke mértéke, sőt még nőhet is az idei évben.

Ebben nagy szerepe van az erősödő kínai vállalatoknak, amelyek határon túl is egyre több üzletet kötnek.

A bank szakértője azonban kiemelte, hogy az általuk végrehajtott felvásárlások nehezen nyomon követhetőek, és nem is áll rendelkezésre adat az összesről.

Kína 2016-ban 170 milliárd dollárt fektetett be a tengerentúlon, tavaly viszont ez az összeg már a 185 milliárd dollárt is meghaladta a Natixis adatai szerint.

Ez közel 50 ezer milliárd forintnak felel meg, nagyságrendileg a kétszerese az éves magyar GDP-nek.

A bank szakértője azonban kiemelte, hogy a külföldön végrehajtott kínai felvásárlások nehezen nyomon követhetőek, és azokkal kapcsolatban az adatok nem is állnak hiánytalanul rendelkezésre.

Ez az összeg mintegy másfélszerese a Peking közölte adatoknak. A hivatalos kínai statisztikák szerint tavaly visszaesett a Kína által külföldön befektetett összeg 120 milliárd dollárra.

Illusztráció Forrás: Picture-Alliance/AFP/Klaus Ohlenschläger

A friss adatok szembe mennek azzal is, amit a gazdasági világ nagy része gondol, méghozzá, hogy Kína visszavett a tempóból, Peking pedig szigorításokkal próbálja csökkenteni a külföldi befektetések mértékét.

A Natixis szerint azonban rengeteg olyan üzlet van, amelyet kínai cégek hajtanak végre, azonban ez nem kerül be a hivatalos statisztikákba.

Például az ír Avalon Holdings felvásárolta a CIT nevű vállalatot. Az Avalon Holdings viszont a kínai HNA tulajdonában áll. Ez a 10,4 milliárd dolláros felvásárlás azonban nem jelent meg a Mergermarket statisztikái között, mivel csak akkor azonosították volna kínai kötődésűnek az üzletet, ha a licitáló Avalon Holdings székhelye Kínában van.

A Natixis szerint Kína tengerentúli befektetései növekednek majd az idei évben is, főleg azért, mert lassulni látszik a kínai gazdaság, ezért

a vállalatok inkább külföldön költenek a nagyobb hozam reményében.

A Natixis azonban kiemeli. hogy a kölcsönös vámtarifák miatt megromlott kínai-amerikai viszony miatt kevesebb tőke érkezhet az Egyesült Államokba, ennek pedig Európa lehet a nyertese.