Tíz éve lemondott saját pénzéről az ország, most a maradékból is kifogy

Zimbabwe készpénz hiány
Account holders waiting to withraw cash in front of a NMB bank branch in Harare, Zimbabwe, 11 October 2017. Photo: Watson Ofumeli/dpa
Vágólapra másolva!
Már nemcsak a fővárost, Hararét sújtja a készpénzhiány, hanem Zimbabwe egyre több térségére kiterjed, írja az Africanews. Az egykor Rhodesiának hívott országban most tartanak parlamenti és elnökválasztást, ám bármelyik jelölt is győzedelmeskedjen, bizonyosan azonnal neki kell látnia a helyzet megoldásának.
Vágólapra másolva!

A BBC zimbabwei készpénzhiányról szóló helyszíni riportjából az is kiderül, nem átmeneti, kisebb kényelmetlenségről van szó, hanem nagyon komoly gondról, ami a gazdaság rendezett működésén túl, már egyesek megélhetését is veszélyezteti.

Emmerson Mnangagwa zimbabwei elnök választási kampányplakátja egy lábbeliárus utcai standjánál a fővárosban, Hararéban; az országban július 30-án parlamenti választásokat, valamint államfőválasztást tartanak Forrás: MTI/EPA/Aaron Ufumeli

Egy évtizede kezdődött

A mostani állapotok oka eredendően 2009-re nyúlik vissza.

Ekkor vált végképp tarthatatlanná a 2000-es években elszabaduló hiperinfláció, mely abból eredt, hogy az erőszakos földkisajátítások következtében bedőlő mezőgazdaság

magával rántotta a teljes gazdaságot is.

Az akkor regnáló Robert Mugabe diktátor és kormánya pedig sorozatos rossz döntéseivel tovább mélyítette a válságot.

Számlatulajdonosok egy bankfiók előtt, Hararéban, 2017 őszén: kevés a készpénz az országban, különösen az amerikai dollár hiányzik Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Watson Ofumeli

Az út a zimbabweitől az amerikai dollárig

A hiperinflációt végül úgy fékezték meg, hogy egyszerűen szanálták az ország törvényes fizetőeszközét.

Ezek a lépések vezettek odáig, hogy Zimbabwe lakosai ma egyedül az amerikai dollárban bíznak, amiből viszont kezdenek kifogyni:

  • 2009-ben a megállíthatatlan hiperinfláció miatt, szó szerint teljesen elértéktelenedett a törvényes fizetőeszköz, a zimbabwei dollár – nem volt miért gyártani, már a címletek értékének kifejezése is gondot okozott.
  • Miután a központi bank kezdeményezésére törvényessé vált a külföldi fizetőeszközök használata, az amerikai dollár és a dél-afrikai rand lett a legtöbbet használt fizetőeszköz a mindennapokban, bár egyes források szerint néhány más keményvaluta, például az euró is megjelent az országban.
  • 2011-ben bemutatták saját mobilfizetési rendszerüket, az EcoCasht, ez azonban sok helyen továbbra sem érhető el.
  • Ahhoz, hogy az amerikai dollárt benntartsák az országban, de a lakosság helyett elsősorban a gazdasági szereplők használják azt, 2016-ban saját bankjegyeket mutatott be az ország, a dollárnak való megfeleltetés céljával.
  • A becserélési árfolyamot 1,2-1,5-ös sávban határozták meg.
  • Az emberek azonban tartottak az újabb inflációtól, és nem szívesen váltották be amerikai dollárjaikat.
  • A bankok pedig továbbra is ugyanúgy ragaszkodnak az amerikai pénzhez, így az üzleti tranzakciókat kizárólag amerikai dollárban bonyolítják.

Mindennek az lett a következménye, hogy az ország kezd kifogyni az emberek és a gazdaság által is preferált amerikai dollárból. Ez a most beállt súlyos, az ország működését alapjaiban befolyásoló készpénzhiányhoz vezetett.

A 2016-ban bevezetett új zimbabwei bankjegyek, amivel megpróbálták leváltani a 2009-ben szanált korábbi dollárjukat Forrás: AFP/Anadolu Agency/Wilfred Kajese

Mindenkinek egyre nehezebb

A beszámolókból kiderül, hogy különösen a vidéki térségekben okoz problémát, hogy fogyóban a dollár. A nagyvárosokon kívül a legtöbb helyen nincs kiépítve bankkártyás vagy mobilfizetési lehetőség, így a készpénz lehet az egyetlen használható fizetőeszköz.

Csakhogy, annak híján,

a gazdálkodók nem tudják eladni termékeiket a piacokon, a vevők pedig nem tudják megvenni a számukra szükséges mennyiséget.

A jelentések és a helyszíni tapasztalatok szerint ugyanis, elsősorban a mezőgazdasági termelőket sújtja vidéken a készpénzhiány. Mivel az emberek készpénzfelvételét a bankok korlátozzák, így nem tudják a termelőket mivel kifizetni, akiknek viszont nemcsak az áru marad a nyakukon, hanem bevételeik is drasztikusan lecsökkenek.

A nagyvárosokban élőknek is egyre nehezebb a dolga.

Egy kórházi nővér például arról számolt be, úgy érzi, hiába dolgozik. A fizetése ugyan megjelenik a számláján, de a készpénzfelvételi korlát miatt csak töredékéhez fér hozzá.

Harare, 2016 decembere: a hosszú évek óta tartó pénzügyi krízis miatt megszokottá váltak a bankfiókok előtt kígyózó sorok Forrás: AFP/Anadolu Agency/Tafadzwa Ufumeli

Egyesek azt is elmondták, az EcoCash, az ország saját mobilfizetési rendszere alapvetően jól működik, de egyrészt nem lehet azzal teljesen kiváltani a készpénzt, másrészt még a nagyobb településeken sem kielégítő az elterjedtsége, sok kereskedő nem használja.

Az is kiderült: az állapotok felvirágoztatták az utcai, fekete pénzváltást.

A valutázóknál jóval kedvezőtlenebb feltételekkel – rosszabb árfolyammal, kezelési költséggel –, de hozzá lehet jutni dollárhoz vagy más valutához.

Az egyik utcai váltó arról számolt be, sokan ugyan törvénytelennek gondolják ezt, de így legalább biztosított a stabil fizetőeszközhöz való hozzáférés.

Elmondta: egyértelműen igény van tevékenységükre.

Hozzátette azt is, az emberek a közösségi oldalakat használják arra, hogy egymást tájékoztassák arról, hol, milyen valutának mekkora az árfolyama, és ezt személy szerint jó dolognak tartja ebben a helyzetben.