Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A nemzetközi, emberi jogokkal foglalkozó szervezet, a Global Witness, közzétette tavalyi évre vonatkozó jelentését arról, hol és hány közvetlen, erőszakos halállal halt áldozata volt tavaly a földért folytatott harcnak – számol be arról az Independent.
A Global Witness jelentésében azokat az igazolt eseteket szerepelteti, melyekben a meggyilkolt személyek beazonosíthatóak, és egyértelműen annak köszönhetően lettek áldozatok, hogy földjeiket vagy az azokon található nyersanyagokat védték a gazdasági terjeszkedéssel szemben.
Többségük – de nem kizárólagosan – helyi lakos, például dél-amerikai őslakos indiánok.
De vesztették életüket a terepen dolgozó jogvédők és fenntarthatósággal, környezetvédelemmel foglalkozó aktivisták is.
A jelentés 207 ilyen halálesetet regisztrál, ami minden korábbi évnél magasabb szám.
A szervezetnél megjegyzik, a tavaly a földvédelemmel összefüggésben meggyilkoltak száma ennél bizonyosan jóval több, az összeállításban csak a minden kétséget kizáró eseteket szerepeltették.
Jelzik, haltak meg békés tüntetők és földtulajdonosok is elmaradott, vidéki térségekben, úgy, hogy azok minden vonatkozása nem került napvilágra. Ezeket az eseteket ugyan hivatalosan nem sikerült igazolni, vagy azok minden körülményét feltárni, de bizonyosnak tekinthető, hogy földvédelemmel kapcsolatban történtek.
A jelentés készítői külön kitérnek arra, hogy több, tömeges gyilkosság is történt tavaly.
Decemberben például nyolc, az őslakosok jogaiért kiálló aktivistát gyilkoltak meg egy kávéültetvényen, Mindanaóban, a Fülöp-szigeteken.
A Global Witness jelentése szerint tavaly a mezőgazdasághoz köthető erőszakos konfliktusok miatt haltak meg a legtöbben a földbirtoklás okán. Kávé, pálmaolaj, cukornád és a marhatartás kiterjesztése: 46 főre tehető azok száma, akiket azért gyilkoltak meg, mert az ezek termesztésére, illetve tartására használt területeket bővítették volna egyesek.
Ez kétszerese a 2016-os számnak.
Második helyen a bányászat áll, ez volt a tavalyi év „leghalálosabb” gazdasági szektora. Legalább 40 ember halála köthető az erőszakos terjeszkedéshez. A jelentés ebből 23 személy életének kioltását vállalatok tevékenységéhez köti, olyan esetekben, ahol a kormányzatnak különösen fontos volt, hogy meginduljon egy adott nyersanyag kitermelése.
A legtöbb áldozat Brazíliához köthető az országok közül, ahol a meggyilkoltak többsége – 57 áldozat – az Amazonas medencéjében élő volt, és életterét, illetve az ott található természeti erőforrásokat védte.
Brazília mellett Peruban, Mexikóban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban történtek még jelentős számban földhöz kapcsolódó gyilkosságok.
A már említett Fülöp-szigeteken 48 áldozata volt az erőszakos gazdasági expanziónak, ezzel arányaiban ebben az országban nőtt tavaly a legnagyobb mértékben a földvédelemhez kapcsolódó halálesetek száma az előző évhez képest.
A szervezet kiemeli, hogy a Fülöp-szigeteken történt december 3-i nyolcas gyilkosság ügye külön figyelmet érdemel.
Akkor a Taboli-manubo helyi közösségbe tartozó nyolc aktivistával végzett egy milícia, a vélelem szerint, egy manilai székhelyű erdőgazdálkodási vállalat felbujtására.
Az ügy számos részlete nem tisztázott, és noha a hadsereg azt állította, rajtaütött a fegyveres milícián, nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítania, hogy valóban a gyilkosságokért felelős csoportot számolták fel.
A jelentés kitér arra is, hogy bár az őslakos népcsoportok csak a Föld népességének 5 százalékát alkotják, 2016-ban a meggyilkoltak negyede, tavalya a harmada volt ilyen közösség tagja.
