Jövőre nő a közszférában és az egészségügyben dolgozók fizetése

A kormány célja, hogy mindenki, aki képes és tud dolgozni, az dolgozhasson. A 2019-es költségvetés ennek figyelembevételével készült, és az adócsomag is több, a munkaerőpiacot érintő változást tartalmaz, mondta Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára.

Bodó Sándor kifejtette, hogy jövőre folytatódnak a közszféra béremelései, aminek hátterét a költségvetés biztosítja. Az adókedvezmények célzottabbá válnak, és a korábbi 100 ezer forintos korlát helyett a minimálbér erejéig vehetők igénybe.

A foglalkoztatáspolitika fő célkitűzése 2010 óta a teljes foglalkoztatottság elérése.

Az eddigi kormányzati intézkedésekkel sikerült ehhez nagyon közel kerülni. Mintegy 750 ezerrel többen dolgoznak, mint nyolc éve, a munkanélküliségi ráta pedig történelmi mélyponton, 3,7 százalékon áll. A reálbérek 2018 első harmadában - a tavalyi kétszámjegyű növekedést követően - a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően ismét több mint 10 százalékkal emelkedtek - ismertette az államtitkár.

Illusztráció Forrás: AFP/Science Photo Library

Jövőre folytatódnak a közszféra béremelései, jövőre újabb 5 százalékkal nő a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése, elérve ezzel 2015-höz képest az átlagosan 50 százalékos emelkedést.

Az egészségügyi szakdolgozók esetében - a 2016-ban indult többlépcsős béremelés részeként - 2019 novemberétől további 8 százalékos emelésre kerül sor. A költségvetés megteremti a kormánytisztviselői és köztisztviselői bérrendezés lehetőségét is, ennek módjáról és mértékéről ősszel dönt a kormány - ismertette az államtitkár, hozzátéve, a költségvetés fedezetet nyújt valamennyi, a korábbi években megvalósult béremelési intézkedés továbbviteléhez is.

Jövőre mintegy 4000 milliárd forintot fordítanak a fejlesztések finanszírozására.

A 2016-ban kötött hatéves béremelési és adócsökkentési megállapodás nyomán további 2 százalékponttal - 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó kulcsa. Ez a csökkentés több mint 130 milliárd forintot hagyhat a gazdaságban.

A családi adókedvezmény mértéke a kétgyermekesek esetében 40 ezer forintra nő, ami 20 milliárd forintot hagy mintegy 380 ezer családnál. A nyugdíjasok foglalkoztatásában pedig jelentős könnyítést jelent majd, hogy az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után nem kell szociális hozzájárulási adót és járulékokat fizetni.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Kitért arra is, hogy a 2019. január 1-jétől igénybe vehető adókedvezmények célzottabbá válnak, így a munkaerőpiacra lépők, a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők, a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak, a megváltozott munkaképességűek és a közfoglalkoztatottak után lehet majd érvényesíteni.

Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta, közel félmilliós munkaerő-tartalékkal számolnak, köztük a közfoglalkoztatottakat, az iskolákból kikerülő fiatalokat, a nyugdíjasok visszafoglalkoztatását és a külföldről visszatérőket említette. Hangsúlyozta, továbbra is fontosnak tartják a duális képzés erősítését, emellett fontos a munkaerő-mobilitás támogatása és a járulékcsökkentés is.