Megvan a megoldás a munkaerőhiány csökkentésére

A beruházás 5 milliárd forintba kerül és 70 új munkahelyet teremt

Többféle, a magyar munkaerőpiacra szabott modellekkel lehetne rugalmasabb foglalkoztatást alkotni, mellyel be lehetne vonni a még mindig jelentős számú inaktív csoportokat a munka világába. Ilyen csoportok a fiatalok, az idősek és a kisgyermekesek.

Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke a Magyar Időknek elmondta, jelenleg 1,8 millióra tehető az inaktívak száma, és a munkaerőpiac további bővítésére már csak az ő bevonásukkal van lehetőség.

A szakember példaként említette, hogy a legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves korcsoportból a férfiak több mint 90 százaléka foglalkoztatott az első negyedéves adatok szerint.

A fenti inaktív csoportokat ugyanakkor vagy egyáltalán nem, vagy csak nehézséggel lehetne bevonni a munkaerőpiacra 5x8 órás munkaidőben.

Akár az állami szférában, akár a versenyszférában a rugalmasabb foglalkoztatási módok jelenthetnek megoldást.

Rugalmas munkalehetőséggel lehetne bevonni az inaktív csoportokat a foglalkoztatásba Forrás: MTI/Vajda János

A minden nap alkalmazott négy- vagy hatórás munkaidő nem minősül rugalmasságnak.

A kisgyermekeseket például változó vagy egyedi munkarend szerint lehetne alkalmazni, esetleg kezdetben csak heti két-három alkalommal, majd később növelhető lenne a munkaidőkeret. Ugyanígy megoldás lehet az otthoni munkavégzés vagy ennek kombinációja a munkahelyivel.

Az idősek bevonása más formában lehetséges, melynek egyik példája a job sharing, vagyis a munka betanítása a következő generáció számára. A nyugdíjasok jövőre mindössze 15 százalékos szja mellett végezhetnek majd munkát, akár szintén otthoni vagy rugalmas foglalkoztatás keretében.

Mindegyik inaktív csoport esetében vonzóbb lehet a munka, ha közben fizetés nélküli szabadságra is elmehet a munkavállaló, ha úgy hozza a sors, például gyermekfelügyelet vagy idős családtag ápolása céljából.

A fiatalokra is több figyelmet fordíthatnának a foglalkoztatók. Az Európai Unió más országaihoz képest a 15–24 évesek között hazánkban 2,1 százalék azok aránya, akik tanulás mellett dolgoznak is. Az unióban ez az arány 12,9 százalék, azaz a miénknek a hatszorosa. Ez mutatja, hogy ezen a téren vannak még tartalékok hazánkban.

A rugalmas foglalkoztatás új módszereit akár kedvezményekkel is segíthetné az állam.

A teljes cikk a Magyaridők.hu oldalán olvasható el.