Tenyészkígyók tartásából él egy egész falu

--FILE--A farmer washes snakes at a snake farm in Zisiqiao village, known as the snake village, in Xinshi town, Deqing county, Huzhou city, east Chinas Zhejiang province, 9 August 2006. This sleepy village nestled in the heart of vast farmland in Chinese eastern province of Zhejiang hides a deadly secret. A step into the homes of any of the farming families here brings visitors eye-to-eye with thousands of some of the worlds most feared creatures, snakes, many of them poisonous. Cobras, vipers and pythons are everywhere in Zisiqiao, aptly known as the snake village, where the reptiles are deliberately raised for use as food and in traditional Chinese medicine, bringing in millions of dollars to a village that otherwise would rely solely on farming. 60-year-old farmer Yang Hongchang introduced snake breeding to the village decades ago. In 1985, Yang started selling snakes he caught around the area to animal vendors. He soon began to worry that the wild snakes would run out and thus began researching on how to breed snakes at home. Within three years, he had made a fortune, and many other villagers decided to emulate his success. Today, more than three million snakes are bred in the village every year by the 160 farming families.

Elég jó üzlet mérgeskígyókat tartani üzleti okokból akkor, ha valaki elég bátor ahhoz. Mindenesetre a kínai Zisiqiao falu lakóinak többsége annak bizonyult. Egyre jobban virágzik a több évtizede beindult üzlet.

A South China Morning Post riportjából kiderül, néhány évtized alatt sokszorosára nőtt az üzlet volumene a kínai kígyófaluban, ahol főként mérges, nem ritkán halálos marásra képes állatokat tartanak.

Kígyófejés: drága és értékes alapanyag a gyógyszergyártásban a kígyóméreg Forrás: AFP/Imaginechina/Zhangrq

Először a gyógyszergyárnak szállítottak

Csöcsiang Kína egyik keleti tartománya, ahol már az 1970-es években gyógyszergyár működött. Akkor Zisiqiao falu jövedelme csekély, mindössze néhány százezer jüan körül mozgott egy évben.

Ma már a faluban élő családok évente összesen 80 millió jüanra, azaz több mint 3 milliárd forintos bevételre is szert tesznek.

Igaz, nem mindennapi tevékenységgel.

A település mintegy 170 családja – néhány kivételtől eltekintve – kígyótartásból él. A tevékenység két évtizede indult be igazán, és öltött egyre nagyobb volument, ahogy a gyógyszergyár mind nagyobb mennyiségben igényelte az állatok mérgét készítményeihez vagy épp ellenszérumokhoz.

A falu egyik tenyésztője, akit csak „Kígyókirályként” emlegetnek Forrás: AFP/Imaginechina/Zhangrq

A Reuters pedig arról ír, a kígyók mérgének felhasználása nemcsak a modern, hanem a tradicionális kínai orvoslás miatt is, mind értékesebbé tette a kínai gazdálkodók állatait.

A hagyományos gyógyászat felfogása szerint ugyanis a kígyó egy-egy részét – akár kis mennyiségben mérgét – levesben vagy borral elfogyasztva, jótékony egészségügyi hatásokra, például az immunrendszer erősödésére lehet számítani.

A legmérgesebb fajtákkal dolgoznak Forrás: AFP/Imaginechina/Li Zhong

Mindenhova jut a méregből

A The Guardian riportjából kiderül, a kígyófaluban évente mintegy 3 millió példánnyal dolgoznak. Az állatokat elsősorban a mérgükért tartják, és az abból előállított készítmények a világ számos más országába – Japán, USA, Dél-Korea – eljutnak onnan.

Egyetlen gramm kígyóméreg alapú készítmény ára a 450-750 dollárt is elérheti.

Kiszárított kígyók a kígyófaluban: a tradicionális kínai gyógyászatban fontos szerep jut az állatok egyes részeinek Forrás: AFP/Imaginechina/Li Zhong

Az éttermek egy része pedig kígyóhúsból készült fogásokat is étlapon tart, így a kis faluból időnként vendéglátósok is vásárolnak.

A kígyótartásnak természetesen van kockázata. Több tenyésztőt mart már kígyó, ezért ők maguk is kéznél tartják azokat a szérumokat, melyeket állataik váladékából készítenek.

Ugyanakkor azt is elmondták: többségük a maga ura, azaz vállalkozóként vagy betársulva dolgozik az állatokkal.

Évente mintegy 3 millió példánnyal dolgoznak a kígyófarmerek Forrás: AFP/Imaginechina/Li Zhong

A legveszélyesebb kobrák, viperák és más kígyófajták fejése vagy értékesítése, tisztességes jövedelmet biztosít a családjaiknak.

Inkább maradok itt, és csinálom ezt, mint hogy másnál dolgozzam, és így jobban is keresek – nyilatkozta egy helyi fiatal kígyófarmer.

A GlobalTimes pedig arról ír:

a tenyésztési vagy üzleti céllal tartott kígyók mintegy 70 százaléka Kínából érkezik a globális piacra.

Ennek a mennyiségnek pedig körülbelül a harmada ebből a kicsiny kígyófaluból kerül ki.