MNB: 180 pontból álló javaslat a versenyképesség javítására

Varga Mihály pénzügyminiszter (j2), Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b2), Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója (b) és Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár (j) a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén a Pénzügyminisztériumban

Magyarország 2010-et követően sikeres stabilizációs perióduson jutott át. A magyar gazdaság fundamentumai erősek, újraindult a fejlett gazdaságokhoz történő felzárkózás. A sikeres hosszú távú felzárkózáshoz viszont a versenyképesség célzott javítására van szükség - tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Origot versenyképességi javaslatcsomagja kapcsán.

A kormány munkáját támogatva, a Magyar Nemzeti Bank a Nemzeti Versenyképességi Tanács felkérésére, átadta a versenyképesség javítására fókuszáló 180 pontos javaslatát.

Felzárkózási pályán kell maradni

Az MNB emlékeztet arra, 2013 óta a magyar gazdaság átlagos növekedése meghaladta a 3 százalékot. A következő évtizedek legfontosabb gazdaságpolitikai feladata az elért eredmények megtartása mellett a felzárkózási pálya erősítése lesz, ezzel biztosítva a magyar emberek életminőségének folyamatos javulását és a társadalmi jólét emelkedését.

Az MNB 180 pontos versenyképességi javaslatcsomagot mutatott be a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén a Pénzügyminisztériumban Forrás: MTI/Soós Lajos

A hosszú távú fenntartható felzárkózást egy átfogó versenyképességi fordulat alapozhatja meg.

A 2016-ban elkészült Versenyképesség és növekedés című tanulmánykötet 50 pontból álló javaslatait követően a Magyar Nemzeti Bank egy újabb, 180 pontos javaslatot tesz közzé. Ezek célja a magyar gazdaságban – elsősorban a külső-belső egyensúlyi és adósságmutatókban, valamint a munkapiacon – kialakult pozitív trendek megtartása mellett a hazai termelékenység javítása, a teljes foglalkoztatás fenntartása, valamint a demográfiai fordulat megalapozása.

A versenyképesség javítását célzó lépések hatása gyakran hosszabb távon jelentkezik.

Varga Mihály pénzügyminiszter (j2), Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b2), Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója (b) és Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár (j) a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén a Pénzügyminisztériumban Forrás: MTI/Soós Lajos

A versenyképességi fordulat eléréséhez széles körű konszenzus szükséges, amelyben a hazai vállalkozások, a családok, az állam és a pénzügyi rendszer szereplői egyaránt érintettek.

A gazdaság versenyképessége és hosszú távú növekedési potenciálja az árstabilitás elérésére, valamint a pénzügyi stabilitásra is hatással van.