Folytatódhat a lakásárak emelkedése Magyarországon

Mérséklődött a lakások drágulása tavaly, de a növekvő jövedelmek miatt további áremelkedésre lehet számítani a Takarék Jelzálogbank Nyrt. szerint. Az elmúlt időszakban kétsebességű áremelkedés ment végbe Magyarországon.

Nagy Gyula vezérigazgató a pénzintézet negyedéves lakáspiaci sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a magyarországi lakásárak régiós összehasonlításban most sem tekinthetők magasnak, az eddigi drágulás is inkább csak a jelentős lemaradás korrigálása volt. A drágulás mértéke már mérséklődik, hiszen a tavalyi első három negyedévben mért 10,3 százalékos áremelkedés már csak az 5. volt az Európai Unión belül, míg az előző év azonos időszakában több mint 17 százalékkal Magyarország még az élen állt az uniós tagállamok között. Tavaly a legnagyobb, majdnem 20 százalékos drágulás Izlandon volt, míg Máltán csaknem 12 százalékot, Írországban 11 százalékot ért el.

Társasház a főváros XIII. kerületében Forrás: MTI/Marjai János

Magyarország napjainkban Észtországgal, Máltával, az Egyesült Királysággal, Csehországgal, Finnországgal, Norvégiával és Dániával azok közé tartozik, ahol az ingatlanárak meghaladják a válság előtti szintet.

A 2004 és 2008 közötti hitelboom-időszakban a magyarországi árak már nem nőttek számottevően, a keresletet a devizahitelezés hajtotta, a válság után pedig csak 2014-ben indult el egy kétsebességű, főleg Budapestet és a nagyobb városokat elérő felívelés.

Az európai trendeknek megfelel a főváros átlagot meghaladó drágulása, hiszen például Párizsban is 23,7 százalékkal nőttek a lakásárak 2010 és 2017 között a 4,1 százalékos országos átlag mellett.

Nagy Gyula kifejtette, hogy a bankszektor az alacsony kamatkörnyezetet nem tekinti véglegesnek, ezért régóta készül az alapkamat emelésére. A lakáshitelek kamatai 1-2 hónapja nőnek, a bankok és a szabályzók is egyre óvatosabbak, de Magyarországon a lakáshitelek aránya régiós viszonylatban még alacsony.