A Google születése: a cég, amely átalakította az internetes keresést

Google Posts Large Profits web website 51188220 @nogins
(FILES) Dated 19 August 2004 file photo shows a pedestrian passes a sign marking Google being traded on the NASDAQ Marketsite in New York City. Google reported quarterly profits up over 90 percent, outperforming Wall Street expectations 20 October 20, 2005. Chris Hondros/Getty Images/AFP =FOR NEWSPAPER AND TV USE ONLY=
Vágólapra másolva!
A Szilícium-völgyben komoly vita volt kibontakozóban 2004 augusztusában. A befektetők nem tudtak dülőre jutni azzal kapcsolatban, hogy a tőzsdére vonuló Google mennyit ér. Az Apple egyik társalapítója, Stephen Wozniak például kijelentette, hogy nem fog vásárolni az eredetileg 85 dollárra beárazott Google-részvényekből. Három évvel később a Google árfolyama már 600 dollár fölött volt, de néhányan még akkor sem hittek a vállalatban. 
Vágólapra másolva!

A keresőmotorok 1995 előtt kulcsszavakat tartalmazó adatbázisok segítségével találták meg a releváns keresési eredményeket. Amikor a felhasználó rákeresett egy szóra, akkor az olyan keresőmotorok, mint az AltaVista vagy a Lycos összehasonlította a szót az adatbázisában található szavakkal. Azokat az eredményeket, amelyeket relevánsabbnak tartott, előrébb rangsorolta.

Sajnos ez az automatizált folyamat nem mindig hozta a legjobb eredményeket. Például ha a „Microsoft” névre keresett rá valaki, akkor gyakran előfordult, hogy a Microsoft termékeket áruló oldalak megelőzték az eredmények között a cég hivatalos oldalát.

A Google története 1995-ben kezdődött a Stanford egyetemen.

Larry Page éppen alapszakos tanulmányait fejezte be, és mesterszakra szeretett volna jelentkezni a neves Stanford egyetemre, ahol az egyik ottani diákot, Sergey Brint jelölték ki mellé idegenvezetőnek. Gyakorlatilag semmiben nem értettek egyet, és sokat vitatkoztak még azután is, hogy Page-et végül felvették az egyetemre.

Sergey Brin és Larry Page Forrás: AFP/John Macdougall

Amikor Larry megkezdte tanulmányait, Terry Winogradot választotta ki tanácsadójának, majd elkezdett témát keresni a doktorijához. Sok ötlete volt, viszont folyamatosan az internet világához kanyarodtak vissza gondolatai. De ekkor még szó sem volt az internetes keresés egyszerűsítéséről. A Stanfordról ebben az időben egymás után kerültek ki a cégalapítók és az úttörők, sokuk már nagyon fiatalon milliomos volt,

de Page-et inkább a világháló matematikai oldala foglalkoztatta, nem pedig a pénzkeresés.

Brin és Page ellentéteiket félrerakva közös munkába kezdtek, majd hosszas kutatás után megalkották az első keresőmonitorjukat, a Backrubot, amelyet később átneveztek Google-re. Azt tűzték ki célul, hogy rendszerezik a világon fellelhető összes információt, és elérhetővé, használhatóvá teszik mindenki számára.

Illusztráció Forrás: Getty Images/2005 Getty Images/David Paul Morris

A következő néhány évben nem csupán az egyetemi világ képviselői figyeltek fel a Google-re, hanem a Szilícium-völgy befektetői is. Andy Bechtolsheim, a Sun társalapítója 1998-ban 100 ezer dollárról szóló csekket állított ki Brin és Page számára, a Google pedig hivatalosan is megszületett.

A frissen céggé váló Google alapítói végre kiköltözhettek a kollégiumi szobájukból, és egy garázst béreltek Kaliforniában, ahol berendezték az irodájukat. Érdekesség, hogy a garázs tulajdonosa Susan Wojcicki, a YouTube későbbi vezérigazgatója volt. A Google viszont semmit sem csinált a hagyományos módon. 1998-ban megjelent az első „Doodle”, amely arról tájékoztatta a keresőmotor felhasználóit, hogy a teljes vállalat a Burning Man fesztiválon bulizik.

Illusztráció Forrás: Getty Images/2004 Getty Images/Chris Hondros

A Google hihetetlen gyorsan növekedett, és egyre több alkalmazottjuk lett, végül kinőtték a garázst, és átköltöztek a cégnek jelenleg otthont adó „Googleplex”-be.

A céget 2004-ben vitték tőzsdére. Akkoriban 27 milliárd dollárt ért a vállalat, de a befektetők többsége szerint túlértékelt volt. Többen, köztük az Apple társalapítója, Stephen Wozniak kijelentették, hogy ők biztosan nem vesznek azokból a részvényekből. Hat évvel később a Google piaci értéke már elérte a 140 milliárd dollárt. Ma a vállalat már nemcsak a keresőmotorjáról híres, hanem telefonokat és önvezető autókat gyárt, valamint okoskütyüjeivel a nyugati világ legtöbb otthonában is jelen van.