Május 31-e a dohányzásmentes világnap. Az Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1986-ban nyilvánította május utolsó napját az esemény világnapjává, amelynek célja, hogy kampányokkal hívják fel a dohányzás káros hatásaira a figyelmet.
Az alkalom miatt készült összeállítás a globális dohányzási szokásokról, és annak gazdasági vonzatáról. Az Economictimes AFP alapján írt cikkéből kiderül, hogy percenként közel 11 millió szál cigit szívnak el a Földön.
Éves szinten 5700 milliárd darab cigit szív el az emberiség.
A WHO becslése szerint a világon 1 milliárdnyian dohányoznak, azaz minden hetedik ember él ezzel a káros szenvedéllyel.
A legnagyobb létszámban Kínában dohányoznak, az 1,3 milliárd lakosból 315 millióan gyújtanak rá rendszeresen, ezzel az ázsiai ország adja a világ dohányosainak harmadát.
A legnagyobb arányban Indonéziában cigiznek, a 15 év feletti lakosság 76,2 százaléka dohányzik.
Érdekesség, hogy a világ dohányosainak 80 százaléka alacsony vagy közepes jövedelmű országban él, a dohányosok közül 226 millióan kifejezetten szegények.
Azonban vannak biztató jelek is, a The Lancet című orvosi szaklap szerint a mindennap rágyújtó emberek aránya csökkent az elmúlt 25 évben.
Az AFP szerint a férfiakat jobban érinti a dohányzás:
míg minden negyedik férfi gyújt rá minden nap (25 százalék), addig ez csak minden 20. nőről (5 százalék) mondható el.
Mindkettő javulás az 1990-es adathoz képest, akkor a férfiak 33 százaléka, míg a nők 8,3 százaléka dohányzott rendszeresen.
A legnagyobb visszaesés Ausztráliában, Brazíliában és Nagy-Britanniában figyelhető meg, ez leginkább a megelőző kampányoknak, a magasabb adóknak és az elektromos cigaretták megjelenésének köszönhető.
Franciaországban 2017-ben egy millió fővel kevesebben dohányoztak, mint 2016-ban.
A dohányzás a vezető oka az idő előtti halálozásoknak, az aktív és passzív dohányzás miatt évente 7 millió ember hal meg, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy
a cigi átlagosan 6 másodpercenként öl meg valakit.
A dohányzással összefüggésbe hozható betegségek a rák, a szívroham és a stroke is.
A XX. században összesen 100 millió életet követelt a dohányzás, többet, mint a két világháború összesen.
(Az I. világháború áldoztainak száma 18 millió fő, míg a II. világháború halottainak számát 60-80 millió főre becsülik.)
A világszervezet szerint a jelenlegi ütemben a dohányzás akár egymilliárd ember halálát okozhatja a XXI. században.
A Tobacco Control 2017-es tanulmányából döbbenetes szám rajzolódik a világ dohánypiacáról, ugyanis az egészségügyi kiadások 6 százaléka megy el a dohányzás kezelésére.
Az Euromonitor szerint a cigaretta eladások évente 680 milliárd dollárt tesznek ki.
A dohánytermesztés szintén óriási területen zajlik, a WHO szerint 4,3 millió hektárt használnak erre, ami megegyezik Svájc területével.
A legtöbb dohány Kínából származik, a
globális kínálat 40 százalékát az ázsiai ország adja.
A szektor 80 százalékán öt nagy dohányvállalat osztozik, összesen 62 milliárd dollár volt a profitjuk 2015-ben.