Ami a személyes helyzet alakulását illeti, az elmúlt öt évet vizsgálva trendszerű javulás látszik, hiszen ebben az időszakban 4,8-ről 5,8 pontra emelkedett a 17 ország összességére kiszámolt érték. Magyarország ugyanakkor itt is elmarad az átlagtól, bár a javuló trend nálunk is kitapintható: a 2014-es 4,2 ponttal szemben idén már 4,6-et mutatott ki a felmérés. Saját helyzetüket illetően a skandinávok a legderűlátóbbak: a svédek és a dánok 6,6, a norvégok pedig 6,5 pontra értékelték saját helyzetüket. Az optimizmus tükröződik a vásárlóerő megítélésében is: a válaszadók 24 százaléka szerint nőtt a vásárlóereje az elmúlt egy évben.
A kutatás szerint a fogyasztási és megtakarítási hajlandóság egyaránt nő az európai fogyasztók körében:
az összes megkérdezett 47 százaléka úgy látja, hogy több pénzt fog költeni az előttünk álló egy évben. A kelet-közép-európai régió kiemelkedik ezen a téren:
a szlovákoknál 73, a bolgároknál és cseheknél pedig 69, a románoknál 64 százalék azok aránya, akik úgy vélik, hogy az eddiginél többet fogyasztanak majd a következő 12 hónapban. Kisebb mértékben ugyan, de optimisták a jövő lehetőségeit illetően a magyarok is: kiadásai növelését ugyan csak 28 százalékuk tervezi, ám 43 százalékuk úgy látja, hogy többet tud majd megtakarítani.
A kutatás részletesen foglalkozott a 18-35 éves korosztály, az Y generáció helyzetével és megítélésével. A 35 év felettiek ugyanis több negatív tulajdonságot társítanak az Y generációhoz: konkrétan a jellemzésükre használt jelzők 88 százaléka kedvezőtlen. Az Y-generáció tagjainak 34 százaléka állítja magáról, hogy szorgalmas, miközben a 35 éven felülieknek csak 7 százaléka gondolja ezt róluk.
Sőt, utóbbiak 28 százaléka szerint a fiatalok kifejezetten lusták.
A fiatalok a hagyományos, alapvető értékeket tartják meghatározónak az életben, amilyen a családdal, szeretteikkel töltött idő. Ezt nevezték meg a legfontosabb dolognak az életükben, de a dobogóra a stabil munkahely és az egészséges életmód is felfért.
Sokan gondolhatják a 18-35 évesekről, hogy a vásárlásnak csak az online formáját preferálják, ám a kutatás szerint egyáltalán nincs így: inkább az internetes és fizikai boltok egymás mellett élését tartják üdvözítőnek.
Az Y-ok 57 százalékának kifejezett örömet okoz, ha üzletben vásárolhat, miközben a 35 felettieknél csak 42 százalék az arány.
A magyar eredmények is nagyon elütnek az átlagtól, a mi fiataljaink 57 százaléka ugyanis inkább tehernek érzi a vásárlást.
Az öncélú fogyasztás sem jellemző az Y-generációra: 73 százalékuk saját bevallása szerint inkább spórol, mint fogyaszt, miközben 76 százalékuk csak valóban hasznos dolgokra igyekszik költeni. Ami az egyes üzleteket illeti, a 18-35 éves korosztály 78 százaléka szívesen vesz ezt-azt élelmiszerüzletben, miközben a plázákat 74 százalékuk kedveli A fiatalok hosszabb nyitva tartást, különleges, esztétikus üzleteket, eredeti, máshol nem kapható termékeket, könnyű, gyors, megállás nélküli fizetést, valamint olyan szolgáltatásokat remélnek, amelyekkel szórakoztatóvá válik a vásárlás. Személyre szabott ajánlatokat várnak tömegreklámok helyett: olyanokat, amelyek az üzletbe belépve, a mobiltelefonjukra érkeznek meg.